Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

&2 Büntetőjogi Döntvénytár. A röpirat lényege az, hogy szemrehányásokat lesz az emigrációnak a muliban követett politikája miatt, kifejti azt a véleményét, hogy volt egy időszak 1919. év végén és 1920. év első felében, amikor a fehér terror alatt nyögő magyarországi munkásság és polgárság kívülről várt segítséget, s alaposabb felkészültséggel, több külpolitikai körültekintéssel s diplomáciai mesterkedéssel lehetséges lett volna kívülről döntő csapást mérni Horthyékra, azonban ez az idő elmúlt s neki az a szilárd meggyőződése, cchogy a Horthy-uralmat nem a külföld demokratikus közvéleménye, imperialista kormányai, nem a bolseviki világforradalom vagy az angol munkásság szolidaritása, nem is az emigráció vagy egy új sütetű októberi forradalom fogja megbuktatni, hanem magának Horthynak egykori hívei)). Bevallja, hogy az emigráció ma már (t. i. 1921-ben) nem számít politikai erőnek, mert vezérei az idő és alkalmak elvesztegetésével elkótyavetyélték az emigráció jelentőségét úgy, hogy ma már (t. i. 1921-ben) Horthyékat csak belülről lehel aláaknázni, a bornírt és gyáva katonai diktatúrát belülről lehel csak felrobbantani. A fenti idézetek a cikk egész tartalmával való összefüggésükben nem a kir. ítélőtábla által levont arra a következtetésre nyújtanak alapot, hogy a vádlott ezt a röpiratot abból a célból írta, hogy valamely külföldi állam vagy szervezet a magyar állam ellen ellenséges cselekedetre bírassék, hanem csakis arra a következtetésre, amelyet a vádtanács vont le akkor, midőn a vádlottnak a 7. §. második bekezdése alá eső bűntett miatt vád alá helyezését mellőzte abból az indokból, hogy a röpirat végső konklúziója az, hogy a külső beavatkozás ideje már lejárt s ma már a mostani régimet csak belülről lehet aláaknázni és megbuktatni. Az 1921 : Ili. tc. 7. §. 2. bekezdése csak akkor alkalmazható, ha a nemzetrágalmazás elkövetési módjánál fogva egyáltalában alkalmas arra, hogy valamely külföldi államot vagy szervezetet a magyar állam ellen ellenséges cselekedetekre indítson; de egy Magyarországból megszökött jelentéktelen újságíró röpiratbeli förmedvényének ily komoly hatás nem is tulajdonítható. Más cél, mint az emigráció egy vezérének, Jászi Oszkárnak cikkével való polemizálás ebből a röpiratból ki nem olvasható. Mindezekre tekintettel a kir. ítélőtábla ítéletének e cselekmény minősítésére vonatkozó részét a Bp. 385. §. 1. b) pontjában meghatározott semmisségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése alapján megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő fentebbi Ítéletet hozni kellett. . . . = Védő és vádlott perorvoslati jogainak viszonya egymáshoz BDtár VIII. 30.; XIV. 1.; XVII. 33. — Idegen ország sajtója és a St.: BDtár XVI. 34. {BHT. 800.); XIX. I. — Halmazat 172. és 173. §-ok között: BJT XLVI. k., 276.1. és