Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. BDlár XVI. 111.; halmazat 171. és 17-2. §-ok között: BIT LVIII. k., 181. I.; halmazat 172. §. 1. és 2. bek. közöli : BDlár XVI. 83.; egység 172. §. 2. bek.nck több tétel lekintetében: BHT ö3ü. EH. 23. Munkásbiztosítási kihágási ügynek másodfokú felülbírálása nem a rendes bíróság, hanem a kir. munkásbiztosítási Felsőbíróság hatáskörébe tartozik. . (Kuna 1926 nov. 19. B I. 6449/1926. sz.) Indokok:... A veszprémi kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság az által, hogy ezt a kihágási ügyet másodfokulag elbírálta, törvénysértést követett el. Az 1921 : XXXI. tc. 3. §-a ugyanis akként rendelkezik, hogy a munkásbiztosítási bíráskodást felsőfokon, azaz másod- és végsőfokon a külön szervezett kir. munkásbizlosílási Felsőbíróság gyakorolja. Az 1921 : XXXI. tc. 23. $-ában nyert felhatalmazás alapján a munkásbiztosítási bíráskodás körébe tartozó ügyekben követendő eljárásról kiadott 44,200/1921. 1. M. számú (lg. Közlöny XXX. évf. 597. oldal) rendelet 44. §-a szerint pedig «az 1921 : XXXI. tc. 16. §-ában megjelölt kihágási ügyekben a Bp.-nak és az ezt kiegészítő és módosító törvényeknek -— a fiatalkoruakra vonatkozó külön eljárási szabályok kivételével — a járásbírósági eljárásra vonatkozó szabályait kelf alkalmazni. (521—556. és 550—560. §-ai) az idézett szabályokban említett kir. járásbíróság alatt a kir. járásbíróságot, mint munkásbizlosílási bíróságot, kir. törvényszék helyett kir. munkásbiztosítási Felsőbíróságot kell érteni)). Ezekből a rendelkezésekből nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó munkásbiztosítási kihágási ügynek másodfokú felülbírálása nem a rendes bíróság, hanem a kir. munkásbiztosítási Felsőbíróság hatáskörébe tartozik s így a veszprémi kir. törvényszék fenti eljárásával hatáskörét a törvény megsértésével túllépte . . . 24. Árunak külföldre kicsempészése mint az I92k: XIX. ieikk alá eső vámjöuedéki kihágás. (Kúria 1926 nov. 3. B III. 7913,1925. sz.) Indokok : . . . A G. Nándor és M. Andor vádlottakkal szemben vád tárgyává tett az 1920: XV. tc. 1. §. 6. pontjába ütköző árdrágító visszaélés vétségeit (árucsempészeteket) illetően a kir. Kúria a Bp. 384. §-ának utolsó bekezdése értelmében hivatalból észlelte azt, hogy ezen bűncselekményeknek elkövetésétől a jelen bűnügynek jogerős befejezéséig terjedő időközben a 4980/1926. M. E. számú rendelettel 1926. július 1-től kezdődőleg életbelépett az 1924 : XIX. tc.