Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)
Büntetőjogi Döntvénytár. foglal magában, meri itt nem maga a sajtó útján való közzététel ténye, hanem az a törvény által tiltott cselekmény büntettetik, amely cselekménynél a tettes valamely nyomtatvány terjesztését csak eszközül kívánja felhasználni. — V. Sajtótermék felhasználásával elkövetett cselekményeknél a terjesztésnek, közszemlére kitételnek legalább is oly mérvűnek, oly tágkörünek kell lenni, mint amely a vele egyenértékűvé tett gyülekezet és nyilvánosság fogalmának megfelel. (Kúria 1927 jan. 31. B II. 7370/1925. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszt elutasítja. Indokok: A kir. ítélőtábla ítélete ellen a kir. főügyész mindét vádlottra vonatkozóan a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján azért élt semmisségi panasszal, mert téves az a megállapítás, hogy deliktum egység forog fenn deliktum többség helyett a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján pedig azért, mert tévedett a kir. ítélőtábla abban, hogy a valónak elfogadott tényállás nem állapítja meg a vád tárgyává tett bűncselekményeket, hogy Rózsa István vádlott a levelek tartalmát nem ismerte és hogy a ((Köztársasági bűnper aktáiból)) című röpirat híven közölte a bírói tárgyalásokon elhangzott védőbeszédeket. A koronaügyész a kir. Kúriához intézett, 1925 nov. 16-án kelt 2552/1925. kor. ü. számú iratával a kir. főügyész által bejelentett semmisségi panasznak azért használt részét, mert a kir. ítélőtábla Rózsa István vádiollat az 1921 : III. tc. 7. §. első bekezdésében meghatározott és a második bekezdés egy tétele szerint minősülő, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntettnek a Blk. 69. §. második pontja szerint bűnsegédi bűnrészesség vádja alól felmentette, visszavonta; egyebekben azonban fenntartotta és ez okból a kir. Kúria felülvizsgálata a fenntartott panaszrészekre terjedt ki. A deliktum egység vagy többség kérdésének eldöntése előtt a kir. Kúria rámutat arra, hogy a kir. ügyész a törvényszéki főtárgyaláson két cselekmény miatt emelt vádat és pedig: 1. dr. Vér Imre vádlott mint tettes, Rózsa István vádlott pedig mint bűnsegédi bűnrészes ellen a vádiratban részletezett tények alapján az 1921 : III. tc. 7. §. első bekezdésében meghatározott, ennek második bekezdése első tétele szerint minősülő, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntett miatt,