Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. ',3 meghatározott halóságot vagy annak valamely közegét vádolja meg egy szintén meghatározott visszaéléssel: ennélfogva cselekménye nem a Bv. 1. §-ában foglalt szűkebb körű rágalmazás, hanem az 4921:111. tc. 7. §-nak 1. bekezdésében megjelölt nemzetrágalmazás vétségének tényálladékát meríti ki . . . IV. (Kúria 1926 nov. 3. B I. 2961/192 6. sz.) Indokok : ... A kir. ítélőtábla az általa valónak elfogadott tényállás alapján helyes jogi okfejtéssel állapította meg, hogy a vádlott a tárgyilagos bírálat megengedett határait messze túllépve a legtágabbkörű általánosítással olyan tényállításokat tett a vádbeli sajtóközleményben, amelyek a magyar államot a sajtószabadságnak egyoldalú, a kormányhatalomnak kedvező', a kormányellenes irányzatot támadó és elnyomó, a jogegyenlőség elvét lábbal tipró kezelésével vádolják meg, ez pedig alkalmas arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa és hitelét sértse. Nem tévedett a kir. ítélőtábla, amikor a vádlott bűnösségét megállapította . . . V. (Kúria 1926 nov. 24. B I. 4624 1926. sz.) Indokok:... A sajtóközlemény a nemzetgyűlési házszabályok revíziójának parlamenti tárgyalásával foglalkozik és azt állítja, hogy a megalkotandó új házszabály a mai kormányzati rendszer erőszakos ténye, amelynek megalkotása céljából az ország mai urai semmiféle eszköztől sem riadnak vissza, továbbá, hogy a demokratikus szövetség a brutalitások miatt már is kivonult a dunaparti oalotából és a távollétében érvényre emelendő szigorított házszabályok csupán előkészítői egy olyan törvénysorozatnak, amely a középkori deres korszakba viszi az országot. Halotti tort ülnek — mint mondja a cikk — a még élő jogokon, de az ország közvéleménye nem vár semmit a gyászos vitézektől és egyedül a demokratikus szövetség komoly ellenzéke ennek a középkort megszégyenítő rendszernek. A vád tárgyává tett kitételek, a kir. Kúria megítélése szerint, esetleg rágalmazó jellegűek lehetnek a nemzetgyűlésre, melyet mint a kormány engedelmes és éppen ezért törvénytelenségre is kapható eszközét tüntetnek fel; sértők lehetnek a nemzetgyűlés elnökére is, mint akit a házszabályokban biztosított elnöki jogai gyakorlása körül brutalitással vádolnak meg, végül sértők lehetnek a" kormányra is, amelyet céljai elérésében semmiféle — még