Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

4-2 Büntetőjogi Döntvénytár. II. (Kúria 1926 dec. 1. B I. 5347 1926. sz.) Indokok: ... A panasz alaptalan. A vád tárgyává telt sajtóközlemény lényege az, hogy Léderer Gusztáv helyett azt a rendszert kellene a vádlottak padjára ültetni, amely magából ezt az egyént kitermelte akkép, hogy évekig tűrte, hogy ő a gyilkossági hajlamát megtorlás nélkül gyakorolja; amely rendszer nem adott módot a bíróságnak arra, hogy eldöntse azt, vájjon a különítmények tagjai — akiket munkájok végeztével a nyugodt polgári életbe közénk eresztettek — jogosan mészároltak-e le védtelen embereket. Igaz, hogy a sajtóközleményben, a magyar állam vagy a magyar nemzet megemlítve nincsen, de ez a bűncselekmény megállapításának nem lehet akadálya azért, mert a rendszerre történt hivatkozás állal tulajdonképpen a magyar állam és nemzetről állított a vádlott olyan tényeket, melyek alkalmasak arra, hogy annak megbecsülését csorbítsák vagy hitelét sértsék. Valamely állam éleiében és kormányzatában megnyilvánuló rendszer ugyanis nem lehet más, csak az, amely az államnak a törvényhozás és a kormányzat útján kifejezésre jutott akaratával megegyezik és annak megfelel, mert hiszen az állam akarata nélkül vagy annak ellenére az ilyen rendszer nem is lenne fenntartható. Ha tehát valaki erről a rendszerről állít a magyar állam, a> magyar nemzet megbecsülésének csorbítására vagy hitelének sértésére alkalmas, de valótlan tényeket, ez által végeredményben nemcsak magát a rendszeri, de a magyar államnak a rendszerben kifejezésre juttatott akaratát, vagy elintézését s ez által magát a magyar államot támadja, illetve sérti . . . III. (Kúria 1926 nov. 9. B I. 3416/1926. sz.) Indokok: ... Az irányadó tényállás alapjául szolgáló vádbeli szövegből ugyanis a kir. Kúria szintén azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott a vádbeli cikkében a magyar állam kormányzalát és annak egész vezetéséi olybá tüntette fel, mint amely az igazság és a törvények félrelételével véres bosszút áll a politikai ellenfelein és hogy az államvezetés nem törvényen és igazságosságon, hanem nyers és kegyetlenkedő erőszakosságon alapul. Minthogy pedig a vádlott szóbanforgó cikkében ezt a valóságnak meg nem felelően egész általánosságban, mint az államkormányzat jellemző vonását jelentette ki, tehát nem csupán egy