Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. ügyész a kir. ügyész fellebbezését visszavonta. — //. Mihelyt a sértett az 1874 : XXIV. te. 2. § a szerint teljes, korúvá lett, ezt követően már a Bp. 47, §-a értelmében az apja nincs jogosítva helyette a vád képviseletében eljárni. (Kúria 1926 oki. 26. B I. 2479/1926. sz.) Indokok: ... A kir. törvényszék felmentő ítélete ellen a kir. ügyész fellebbezési jelenlelt be, mely fellebbezést azonban a kir. főügyész visszavonta. A kir. ügyész perorvoslalának visszavonásáról a kir. törvényszék K. Zsuzsanna sértettet, valamint a sértett atyja által a képviselettel megbízott ügyvédet azzal értesítette, hogy az elsőbírói ítélet ellen az értesítés kézhezvételétől számítolt 8 napon belül fellebbezéssel élhetnek ; minek következtében K. Balázs, mint K. Zsuzsannna törvényes képviselője és a K. Balázs által megbízott ügyvéd a fellebbezést 8 napon belül be is nyújtotta, a kir. törvényszék B. 6947/8/1923. sz. végzésével azt elfogadta és a kir. ítélőtáblához felterjesztette. A kir. ítélőtábla a kir. törvényszéknek az értesítést magában foglaló B. 6947/7/1923. sz. és a fellebbezést elfogadó B. 6947/8/1923. szám alatt hozott végzéseit megsemmisítette hivatalból és a fellebbezést visszautasította azért, mert a sértetten kívül annak képviselőjét külön perorvoslat joga nem illeti meg, az életnek 16-ik életévét betöltött K. Zsuzsanna sértett pedig a kir. törvényszék felmentő ítéleletében megnyugodott, jogi képviselője pedig a felmentő ítélet kihirdetése előtt kijelentette, hogy kárigényéi polgári per úiján kívánja érvényesíteni; így mindezek egybevetéséből nyilvánvaló, hogy sértett az ítéletben való megnyugvással pótmagánvádlói jogairól lemondott, ez a lemondás pedig a Bp. 49. §-ának negyedik bekezdése értelmében vissza nem vonható és az a sértett törvényes és jogi képviselőinek fellépésével fel nem éledhet. A kir. ítélőtábla e végzése ellen dr. H. Móric ügyvéd, mint a K. Zsuzsanna sértett és K. Balázs gyám megbízott képviselője felfolyamodással élt és azt írásban is indokolta. A beszerzett házassági anyakönyvi kivonat szerint azonban K. Zsuzsanna sértett 1924. évi december hó 13-án férjhez ment V. Sándorhoz, ennek következtében az 1874: XXIV. le. 2. $-a szerint ő ekkor teljes korúvá lett; tehát ezt követően már a Bp. 47. §-a értelmében az apja nincs jogosítva helyelte a vád képviseletében eljárni. Ehhez képest a K. Balázs képviselőjének a kir. ítélőtábla végzése ellen használt felfolyamodása mint arra nem jogosult