Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. -27 egyén részéről beadod perorvoslat, a Bp. 379. §. harmadik bekezdése értelmében visszaulasílandó volt. De alaptalan a K. Zsuzsanna képviselője állal a kir. ítélőtábla végzése ellen bejelentett leifolyamodás is. Igaz ugyan, hogy a kir. ítélőtáblának fent ismertetelt álláspontja téves. A Bp. 383. §-a szerint ugyanis a sértett a felmentő ítélet ellen csak akkor élhet fellebbezéssel, ha a kir. ügyész nem fellebbezett. Az adott esetben pedig a kir. törvényszék ítélete ellen a kir. ügyész fellebbezéssel élt és így a'sértettnek nem nyílt joga perorvoslat bejelentésére, miért is még ha a felmentő ítéletben — bízva a kir. ügyész fellebbezésében, — meg is nyugodott, fellebbezési joga nyomban megnyílt, mikor a kir. főügyész a kir. ügyész fellebbezését visszavonta. A kir. törvényszék tehát a törvénynek megfelelően járt el akkor, midőn a fellebbezés visszavonásával K. Zsuzsanna sértett felet és az alyja által megbízott jogi képviselőt éitesítette. Mindazáltal a kir. törvényszék tévedett midőn K. Balázsnak, mint K. Zsuzsanna gyámjának és jogi képviselőjének fellebbezését elfogadta. K, Zsuzsanna most már férjezett V. Sándorné sérteti fél ugyanis a kir. ügyész fellebbezésének visszavonásáról való értesítést is magában foglaló végzést 1925. évi április hó 21-én, vagyis leljeskorúsága idejében vette kézhez, így ekkor már egyedül és kizárólag ő volt jogosítva a fellebbezés bejelentéséhez. Ily fellebbezéssel azonban K. Zsuzsanna férjezett V. Sándorné nem élt, hanem a fellebbezést K. Balázs mint gyám és a most nevezett által megbízott jogi képviselő adta be. akit K. Zsuzsanna férjezell V. Sándorné ekkor még nem. hanem csak a kir. ítélőtábla előtt megtartóit fellebbviteli főtárgyaláson becsatolt és 1926. évi február hó 23-án kell meghatalmazással bízott meg képviseletével. A most előadottak szerint K. Balázsnak és képviselőjének nem volt joga a kir. törvényszék ítélete ellen fellebbezéssel élni, K. Zsuzsanna férjezett V. Sándorné pedig a felmentő ítélet ellen nem élvén kellő időben fellebbezéssel, az jogerőre emelkedett . . . 10. Oly esetben, mikor a bíróság a vádlottakat a vád alól azért mentette jel, mert hiányzott a törvényszerű felhatalmazás és a kir. ügyész ezen ítélet meghozatala után megszerezte a szükséges felhatalmazást, az eljárást egyszerűen folytatni nem lehet,