Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

142 Büntetőjogi Döntvénytár. 37. Tényállítás által is el lehet követni a Bv. 2. §-ában meghatározott becsületsértés vétségét, ha ugyanis a sértettnek imputált lealacsonyító tények valóság esetén nem tennék ki a sértettet közmegvetésnek, de alkalmasak arra, hogy őt nyilvánosan megszégyenítsék és társadalmi megbecsülését csökkentsék. (Kúria 1927 febr. 23. B I. 8707/1926. sz.) Indokok: ... A sajtóközleményben foglalt, vád tárgyává tett és kizáróan a sértett politikai magatartásának jellemzésére vonatkozó tényállítások ugyanis, nevezetesen, hogy a sértett, aki a politikai bohócot játszotta, hogy reá ne ismerjenek és akit Bethlen éppen ezért kezdettől fogva nem is vett komolyan, új táncmester akar lenni és hogy csábító leveleket csempész az elcsábít haló párok markába, Ígéreteket sugdos a fülükbe, úgy hogy a párok már mintha utána indulnának, a kir. Kúria megismerése szerint is egyáltalán nem olyanok, amelyek valóság esetén sértettet a közmegvetésnek tennék ki, ellenben, mint a sértettnek imputált lealacsonyító tények, ügy amint a sajtó közleményben gunyoros módon be vannak állítva, mindenesetre alkalmasak arra, hogy a főmagánvádlót nyilvánosan megszégyenítsék, őt nevetségessé tegyék és társadalmi megbecsülését csökkentsék. Ilyen módon pedig a Bv. 2. §-ának miniszteri indokolása szerint tényállítás állal is el lehet követni a jelzett törvényszakaszban meghatározott becsületsértés vétségét. A cselekménynek a másodbíróság ítéletében foglalt minősítése tehát nem törvénysértő. 38. Magából a sajtótermék tartalmából kell kitűnnie annak, hogy valamely sajtóközleményben foglalt megszégyenítő kifejezés vonatkozik-e egyáltalában valakire s ha igen, úgy akár nyíltan, akár burkoltan ki ellen irányul az ? Az a körülmény, hogy a lap egyes olvasói a cikket a sértettre vonatkoztatták, a sajtóközlemény tartalmán kívül eső oly körülmény, amely a sajtóvétség megállapításánál figyelembe nem jöhet. (Kúria 1926 dec. 1. B I. 4331/1926. sz.)