Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 20. kötet (Budapest, 1928)

Büntetőjogi Döntvénytár. 113 Indokok: . . . Sajló útján elkövetett becsületsértés — tekin­tettel a St. 32. §-ában foglalt kijelentésre — csak akkor forog fenn, ha a Bv. 2. §-a alá eső bűncselekmény tényálladékát a sajtó­termék magában foglalja. Ebből kövelkeiik, hogy magából a sajtó­termék tartalmából kell kitűnnie annak, hogy valamely sajtóköz­leményben foglalt megszégyenítő kifejezés vonatkozik-e egyáltalá­ban valakire s ha igen, ki ellen irányul az. Ha magából s sajtó­közleményből nem tűnik ki az, hogy annak megszégyenítő kifeje­zése akár nyíltan, akár burkoltan kire vonatkozik, akkor sajtó útján elkövetett becsületsértés nem forog fenn s a Bp. 326. §. 4. pontja alapján — tehát bűncselekmény hiányában — kell fel­mentő ítéletet hozni. A vád tárgyává telt közleményben a sértett nemcsak nincs megnevezve, de nincs is semmiféle olyan utalás, vonatkozás vagy célzás a sértett személyi adataira, amelyből arra lehetne követ­keztetni, hogy a cikk a sértettre vonatkozik. Az a körülmény, hogy a lap egyes olvasói a cikkel a sértettre vonatkoztatták, a sajtóközlemény tartalmán kívül eső oly körülmény, amely a sajtó­vétség megállapításánál figyelembe nem jöhet . . . --^ V. ö. a 13. számú büntető döntvény indokolását BDlár XVIIf. 8. (BHT 801.)­39. /. A vádlottaknak az a cselekménye, hogy a telekkönyvi hatóságnál a személyzet tévedésbe ejtésével szereztek telekkönyvi kivonatot s ugyancsak tévedésbe ejtették valótlan előadással a takarékpénz­tár személyzetét is és éppen ezen fondorlatuk bírta rá a takarékpénztárt a kölcsön folyósítására, mely­nek következményeként állott elő annak szüksége, hogy a kölcsönösszeg váltóval és biztosítási okirat­tal is bizlosíttassék: a csalás és a magánokiratha­misítás bűntetteinek anyagi halmazatát alkotja, amely cselekményeket sem a beolvadás, sem a vagy­lagosság, sem a helyettesítés elve, vagy a külö­nös és általános törvény viszonya egy cselekmény­nyé nem egyesít. — //. Váltó és biztosítási okirat két formailag és joghatályára nézve különböző ok­irat, de egyezik abban, hogy mind a kettő ugyan­azon kölcsön biztosítékául szolgál. Az ügylet azo­Biinletőjoífi Diintvénytár. XX. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom