Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 61 végzést az Fb. 10. §-a alapján hatályon kívül helyezték és vádlott ellen mind a két lopás- miatt egységes új intézkedést alkalmaztak. De alaptalan védő panaszának a Bn. 26. §. alkalmazása miatt az intézkedés súlyos volta miatt és a fiatalkorú vádlott által enyhébb intézkedés alkalmazása végett bejelentett semmisségi panasza is, mert az alsóbbfokú bíróságok nem sértették meg a törvény lényeges rendelkezését azzal sem, hogy eme züllésnek indult s nagyfokú lopási hajlammal bíró fiatalkorú erkölcsi fejlődése és jövőbeli magaviselete szempontjából szükséges szigorúbb intézkedést, jelesen egy évi fogházbüntetést alkalmaztak. 55. Ha a sértettnek hivatása gyakorlására vonatkozó tényt nem más előtt, hanem csak a sértettel szemben (akár levélben, akár szóval) állítják*s ez a tény valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet ; akkor a cselekmény nem mint rágalmazás, hanem mint becsületsértés lesz még pedig csupán felhatalmazásra üldözhetó- (Kúria 1926 márc. 19. B I. 1645/1926. sz.)' Indokok: . . . A Bv. 9. §-ának első bekezdésében némi ellenmondás látszik lenni annak folytán, hogy egyrészről e bekezdés bevezető része a rágalmazás mellett a becsületsértést is csupán felhatalmazásra üldözhetőnek jelenti ki, másrészről azonban e bekezdés befejező része ezt ahhoz a csupán rágalmazás esetére utalni látszó feltételhez köti, hogy az előző 1 — 6. pontokban felsorolt sértettek hivatásának gyakorlására vonatkozólag állíttatott vagy hireszteltetett legyen oly tény, amely valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet. Ez az ellenmondás azonban csak látszólagos. A Bv. 9. §-ának első bekezdése ugyanis nem tartalmazza a Bv. 1. §-ában körülírt rágalmazás összes tényálladéki elemeit. Hiányzik ezek közül a «más előtt» és a «vagy pedig őt közmegvetésnek tenné kb meghatározás. Amiből az következik, hogy ha a sértettnek hivatása gyakorlására vonatkozó tényt nem más előtt, hanem csak a sértettel szemben (akár levélben, akár szóval) állítják s ez a tény valóság esetében bűnvádi vagy fegyelmi eljárás megindításának oka lehet, akkor a cselekmény nem mint rágalmazás, hanem mint becsületsértés lesz még pedig csupán felhatalmazásra üldözhető. A Btk.-nek hatályon kívül helyezett 270. §-ára vonatkozólag hasonló jogelv jut kifejezésre a BHT. III. kötetében 232. sz.