Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)
Büntetőjogi Döntvénytár. 39 (Kúria 1926 febr. 17. B III. 8145 1925. sz.) Indokok : ... A védő a semmisségi panasz indokaiban rámutatott még arra, hogy a Bp. 385. §. 1. c) és 384. §. 11. pontjaiban felsorolt semmisségi okok is fennforognak, mert nincs magánindítvány, a felhatalmazást a sértett maga írta alá, tehát az nem joghatályos és így az ítélet törvényes vád nélkül hozatott. E panaszok az ítélet kihirdetésekor be nem jelentetvén, a panasz indokaiban már nem érvényesíthetők s perorvoslati úton való felülvizsgálást nem igényelhetnek. ... A kii*. Kúria a törvényes vád kérdésével, mint a bűnösség megállapításának előfeltételével hivatalból foglalkozott, de hivatalból figyelembe veendő sem alaki, sem anyagi törvénysértést nem észlelt. Magánindítványra ugyanis szükség nincs, mert a bűncselekmény az előrebocsátottak szerint felhatalmazásra üldözendő. A sértettnek közigazgatásilag felettes, illetőleg felügyeleti hatósága nem lévén, ezért a felhatalmazást az 1914: XLI. tc. 9. §. második bekezdésének 6. pontja alapján a sértett maga jogszerűen adta meg. E szerint pedig az ítélet a kir. ügyésznek a felhatalmazással igazolt törvényszerű vádja alapján hozatott meg. 36. Az a körülmény, hogy a vádlottak a sértettről állított tényt mástól hallották, cselekményük (Bv. 1. §.) büntetőjogi jelentőségén mit sem változtat. (Kúria 1925 jún. 23. B III. 6436/1924. sz.) Indokok.... A vádlottaknak az a védekezése, hogy a F. Ferenc sértettről állított tényt mástól hallották, cselekményük büntetőjogi jelentőségén mit sem változtat. A Bv. 1. §-a szerint ugyanis a rágalmazás vétségét a rágalmazó ténynek nem csupán állítása, hanem híresztelése is megállapítja. Á vádlottak védekezése tehát büntetőjogi felelősségöket valósága esetén sem szüntetné meg . . . = A «~hiresztelés» fogalmához I. BDtár XVII. 7í. 37. Az a körülmény, hogy a vádlott a levelet bizalmas jellegűnek és nem a nyilvánosság számára valónak szánta, a Bv. 1. §. alkalmazásának akadályául nem szolgál, a bizalmasság mögé bujt és a nyilvánosságot kerülő rágalmazás is a Bv. I. §-a alá esik. (Kúria 1925 okt. 20. B III. 7062/1924. sz.)