Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 167 rendelkezése ellenére a bűnvádi eljárást főmagánvád alapján folytatták le és hoztak ítéletet, azzal a Bp. 384. §-a 11. pontjának i. tételében meghatározott és a most hivatkozott §. utolsó bekezdésének 2. tétele értelmében esetleg hivatalból is észlelendő alaki semmisséget követték el, mivel ítéletöket törvényszerű vád nélkül hozták meg . . . 110. A Bv. 1. §-a alkalmazásában a «más» kifejezés alalt nemcsak magánszemélyt kell érteni. (Kúria 1926 szept. 29. B III. 1427/1926. sz.) Indokok: A Bv. 1. §-a szerint rágalmazás vétségét az követi el, aki valakiről «más» előtt állítja vagy híreszteli az ott körülírt tényt, de nem kívánja meg, hogy ez a «más)) magánszemély legyen. Ha e §. a «más)> alatt csakis magánszemélyi kivánt volna értetni, úgy azt kifejezetten ki is mondotta volna. De, hogy ezt éppenséggel nem kívánta, s hogy a «más» kitétel nemcsak magánszemélyre érthető s vonatkoztatható, ez kitűnik a Bv.-nek éppen a védő által a vádlott javára alkalmaztatni kért 17. §-ából is, mely kivételt állapít meg, ha a tényállás hatóság előtt az ott írt módon történt, s amely kimondja, hogy ez a körülmény kizárja a rágalmazás megállapítását. Amikor tehát a való tényállás szerint a Kiskunhalas város tanácsa által a vádlott mint gazdasági vezető működésének a megvizsgálására kiküldött bizottság előtt ennek a vizsgálatnak folyamán, amidőn a város tulajdonát képezett füstölt húsok felhasználása is szóba került, a vádlott azt állította, hogy a sértett hadifoglyai részére is küldölt azokból egy kocsival a sértett utasítására : ezzel a vádlott a sértettről más előtt oly tényt állított, amely valóság esetében a sértett ellen bűnvádi és fegyelmi eljárás megindításának oka lehet és, őt közmegvetésnek is tenné ki. A vádlott valónak vett tette tehát a Bv. 1. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének összes lényálladéki elemeit kimeríti. 111. /. Aki a magánindítvány előterjesztésére jogosítottak közül akár valamely törvényes rendelkezés folytán, akár valamely személyes (testi vagy szellemi) ok miatt, akár végül valamely ellenállhatlan kényszer folytán cselekvőképtelen és ez állapota miatt elhárílhatlaniü akadályozva van abban, hogy magánindítványát a Btk. 112. §-ában megjelölt idő alatt előterjessze, annak ez akadályozásból folyó