Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 163 De az adott esetben a vádlott javára a Bv. 17. §-ának a bűnösséget kizáró rendelkezése azért sem alkalmazható, mert a kir. Kúria is magáévá tette az alsóbbfokú bíróságoknak idevonatkozó jogi okfejtéseit és szintén úgy találta, hogy a B. 2269/1923. sz. sajtóperben vád tárgyává tett tényállítások körét és az ezekre vonatkozó bizonyítási anyag bírálatának és mérlegelésének kereteit messze túlhaladták a vádlott, mint azon perbeli főmagánvádló által a felekként nem is szerepelt sértettek ellen hivatásuk gyakorlatára vonatkozólag tett vádbeli tényállítások és pedig annál is inkább, mert a vádlott a B. 2269/1923. sz. sajtóperben Sz. Lajos vádlott bűnösségének megállapítását azon az alapon kérte, hogy ennek a vádlottnak nem sikerült a perben felvett bizonyítással bizonyítania, hogy ő üldözési mániával terhelten alaptalanul jelentette fel a sértetteket és ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a vádlottnak, mint azon perbeli főmagánvádlónak nem volt perbeli jogai védelme érdekében szüksége arra, hogy vádbeszédében a sértettek ellen hivatásuk gyakorlására vonatkozólag a hivatali tekintélyüket mélyen sértő vádbeli rágalmazó tényállításokat megtegye. A St. 44. §-ában meghatározott mentesség sem forog fenn a vádlott javára. A St. 44. §-ának a felelősségrevonást kizáró rendelkezése ugyanis csak annak a bűnösségét zárja ki, aki a halósági tárgyaláson történteket tárgyilagosan, minden célzat és irányzatos szándék nélkül hív szellemben és igazán közli. Az a főmagánvádló azonban, aki a törvényszéki főtárgyalás eseményei közül egyet, a vádbeszédet közli csak, amelyben a perben felekként nem is szerepelt egyénekről büntetendő cselekmények és fegyelmi vétségek tényálladékát megállapító tényeket állít, ellenben a főtárgyalás többi eseményéről, nevezetesen a vádbeszéd nyomán elhangzott felszólalásokról a sajtó közleményében meg sem emlékszik, ezt nyilvánvalóan azért teszi, hogy nyilvánosságra hozza a vádbeszédében elmondott, az adott esetben a sértettek ellen hivatásuk gyakorlására vonatkozólag tett, ezek ellen bűncselekmények, illetőleg fegyelmi vétség megállapítására okul szolgálható és őket közmegvetésre alkalmassá tévő tényállításokat. Ez az eljárás pedig magánhordja az egyoldalú irányzatos közlés bélyegét, ami őt a St. 44. §-ában a sajtószabadság intézményes biztosítékaképpen meghatározott kedvezményre nem érdemesíti. 106. Vétkes bukás vétsége (Btk. Mb. §. 3. pontja) esetében az a körülmény, hogy a vádlott a hitelezőit utóbb kielégítette és hogy a foglaltató hitelezők zálogíi*