Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

162 Büntetőjogi Döntvénytár. Ez a panasz alaptalan, mert Sopron város polgármestere a kir. ügyészségnek kifejezetten csak arra adott felhatalmazást, hogy a vádlott ellen A. Zoltán sérelmére sajló úiján elkövetett rágalmazás miatt emeljen vádat, míg a főtárgyaláson a vádlott állal tartott vádbeszédben a sértett ellen ennek hivatali működésére vonatkozólag szóval tett tényállításra vonatkozó vád emelésére a felhatalmazást ki nem terjesztette. Vádlott ugyanis vád tárgyává tett tényállításoknak a főtárgyaláson való előterjesztésével szóbeli rágalmazást követett el; utóbb pedig a kir. törvényszéki főtárgyalás befejezése és az elsőbíróság ítéletének meghozatala után a vádbeszédét röpiraiba foglalva és közzétéve, ez által sajtó úiján követett el újabb rágalmazást. Minthogy pedig a felhatalmazás kifejezetten csak erre az utóbbi bűncselekményre vonatkozik, helyes a kir. ítélőtáblának az a jogi megállapítása, hogy ez a felhatalmazás az elkövetés helyére, idejére és módjára nézve különböző szóbeli rágalmazásra kiterjedőnek nem vehető és minthogy a sértett hivatása gyakorlására vonatkozólag telt rágalmazó szóbeli tényállítás miatt az eljárás a Bv. 9. §. 6. pontja értelmében csakis felhatalmazásra indítható meg, a kir. ítélőtábla törvénysértés nélkül észlelle e tekinlelben a Bp. 385. §. 1. c) pontjában meghatározott anyagi semmisségi ok fennforgását és a Bp. 326. §. 4. pontja alapján felhatalmazás hiányában helyesen mentette fel ezen vád alól a vádlottat. . . . Vádlott és a közvédő a Bp. 385. §. 1. a) pontja c'^pján a miatt jelentettek be semmisségi panaszt, mert a kir. ítélőtábla a vádlott javára a bűnösséget kizáró, a Bv. 17. §-ában meghatározott törvényes okok fennforgását meg nem állapította, a Bp 385. §. 1. c) pontja alapján pedig azért, mert a St. 44. §-ának fennforgása dacára az eljárást az alsóbbfokú bíróságok a vádlott ellen meg nem szüntették. A panaszok alaptalanok. A Bv. 17. §-ának második bekezdésében meghatározott bűnösséget kizáró ok a röpiratban elkövetett rágalmazások eseteiben szóba sem jöhet, mert a büntetőjogi felelősség alól ezen szakaszban biztosított mentesség csakis a tárgyalás alkalmával szóval vagy a peres eljárás keretébe tartozó percselekmény során beadott ügyiratban előterjesztett, az üggyel szorosan összefüggő és az ügyfél érdekében szükséges tényállításokra vonatkozik, ellenben a tárgyaláson kívül készíteti a peres eljárás keretébe nem tartozó beadványban telt nyilatkozatokra egyáltalában ki nem terjed, már pedig a vádbeli röpiratot a vádlott a törvényszéki főtárgyalás befejezése után, tehát tárgyaláson kívül írta, ezt a perben fel sem használta, mert fel sem használhatta, hanem a peren kívül telte közzé és terjesztette.