Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

158 Büntetőjogi Döntvénytár. kizárólag a kir. ügyészség jogosult. A Bv. 8., 9., 11, és 12. §-aiban felsorolt esetekben tehát — amint ez a Bv. 6. §-ának első bekezdéséből is kilűnik — nem magánindílvány alapján indítják meg az eljárást, hanem a kir. ügyészség indítja azt meg hivatalból. Az eljárás megindításának csak egy perjogi előfeltétele van, t, i. a szabályszerű felhatalmazás megadása. Ennek megadásánál azonban hivatali vagy egyéb közérdek az irányadó s a legtöbb esetben, így pl. a Bv. 9. §-a 3., 4., 5. és 6. pontjaiban felsorolt esetekben a sértetteknek semmi szerepe és befolyása nincs az eljárás megindítása körül. Felettes hatóságuk az ő kérésük nélkül, sőt annak ellenére is megtagadhatja a felhatalmazási s ha a kir. ügyészség a felhatalmazás dacára a feljelentés tárgyában megadja a vád képviseletét, sértett azt a Bp. 42. §. első bekezdésének kifejezett rendelkezése szerint át nem veheti. A Bp. ezen rendelkezései a csupán felhatalmazásra üldözhető cselekményeket szöges ellentétbe állítják a magánidítványra üldözendő cselekményekkel s az utóbbiakra nézve a Blk. 110— 116. §-aiban foglalt szabályok — az állandó bírói gyakorlat értelmében is — az előbbiekre nem alkalmazhatók. Ehhez képest a felhatalmazásra üldözendő cselekmények teljesen a hivatalból üldözendő cselekmények jogi jellegével bírnak, aminek az a további folyománya, hogy azokban kizárólag a kir. ügyészség a vád ura. Ez a jogelv pedig fogalmilag zárja ki a felhatalmazás megadására hivatott hatóságnak azt a szuverén szerepkörét, amelyet neki a győri kir. ítélőtábla végzése tulajdonít. A felhatalmazó nem korlátlan ura a pernek. Csupán ahhoz van joga, hogy a felhatalmazás megadásával vagy megtagadásával pozitív vagy negatív irányban döntsön a felhatalmazás, mint perjogi feltétel kérdésében. Ha ebben a kérdésben döntött: szerepe teljesen ki is merült. Ha döntése nemleges: a bűnvádi eljárás a bíróság előtt meg nem indítható. (Bp. 4. §.) Ha megadta a felhatalmazást: a per sorsának irányítása a vád szempontjából kizárólag a kir. ügyészség kezébe megy át s abba beleszólása a felhatalmazást megadó hatóságnak többé nincs. A felhatalmazás megadása az igazságügyi politika kérdése, az egyszer már megadott felhatalmazás folytán indított bűnvádi eljárás már tisztán az igazságszolgáltatás jegyében folyik s az a feladata, hogy a rágalmazó állítás valósága szempontjából a sértett közhivatalnok vagy hatóság szerepét közérdekből tisztázza. Ennék az eljárásnak folytatása vagy megszüntetése már nem