Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. lenti, s amely a férj cselekményével együtt a befejezett gyilkosságot hozta létre. Léderer Gusztávné vádlott tehát nemcsak felbujtotta férjét a gyilkosságra, hanem a gyilkosság szorosan vett elkövetésében is a bűncselekményt létesítő részt vett, ennélfogva Lédrer Gusztávné Kodelka Ferenc meggyilkolásában férjének társa, s így cselekménye a Btk. 70., 278. §-ai értelmében minősítendő. . A társtettesség megállapítását a fentebb kifejtett elvi szempontok nemcsak lehetővé teszik, hanem követelik, mert a vádbeli cselekmény okozatossági része a törvényes tényálladék megvalósításának fejlettebb, előrehaladottabb fokát jelenti, természetes ennélfogva, hogy a törvényes tényálladék megvalósításának körén kívül álló, nem okot adó, hanem csak feltételt nyújtó cselekvés, —-. ha az felbujtás is — mint a realizálás tekintetében alacsonyabb fokon lévő a magasabba, a teljesebbe beleolvad. Ezen a büntetési tétel azonossága nem változtatómért a büntetés nem konstitutív elem, hanem következmény. Ez a jogi oka annak, hogy a kir. Kúria a vádlott asszonyt — bár felbujtói minőségét is megállapítja — a gyilkosság bűntettében való társtettesként mondotta ki bűnösnek; mert igaz ugyan, hogy a jelen eset a társtettességnek nem nyersen közönséges,, hanem bonyolultabb, szövevényes esete, de a törvényt a bírónak minden esetben alkalmazni kötelessége, ha beható átélés és mérlegelés után meg van győződve arról, hogy a valónak vett cselekvés a társtettesi együttes közreműködés jogi fogalmát kimeríti úgy, hogy a megvalósított törvényes tényálladék a társak egymásba bekapcsolódó, szerves egységgé összefolyó, közös munkájának eredménye. Ebben a tekintetben pedig az adott esetre vonatkozóan a kir. Kúriának nincs kételye. Ami az ölés előre megfontolását illeti, arra nézve a kir. Kúria az eddig kifejtetteken felül utal arra a helyes okfejtésre is, amelyet a kir. ítélőtábla ítélete tartalmaz. Léderer Gusztávné vádlottnak a vád alapjául szolgáló ez a tette bűncselekmény tényálladékát megállapítván, nem tévedett a kir. ítélőtábla, amidőn őt ezen tette miatt bűnösnek mondotta ki. A vádlott és a védő részéről a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján e miatt bejelentett semmisségi panasz tehát alaptalan. A kifejtetteknél fogva azonban nem bír alappal a vádlott és a védő részéről a Léderer Gusztávné vádlott ezen bűncselekményének minősítése miatt a Bp. 385. §.1.6) pontja alapján hasznait semmisségi panasza sem. Ellenben alapos a kir. főügyésznek a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján e miatt bejelentett semmisségi panasza. Ezért a kir. Kúria a kir. ítélőtábla ítéletét a gyilkosság bűn-