Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

144 Büuleiőjo(ji Döntvénytár. Indokok: ...II. Léderer Gusztávné vádiolt cselekményének a kir. ítélőtábla ítéletében felvett minősítését úgy a vád, mint a védelem perorvoslattal megtámadta. A vád részéről a kir. Kúria előtt tartott tárgyaláson kitejtettek szerint Léderer Gusztávné vádlottnak gyilkossági bűncselekménye felbujtással kapcsolatos tettestársaságnak, az a cselekmén\e pedig, hogy Kodelka Ferenctől ennek megölése után értéktárgyait elvette, a Blk. 344. §-ában meghatározóit rablás bűnteltének, illetve ezen kétrendbeli cselekmény anyagi halmazatának lenne minősítendő; a védelem szerint pedig a vádlott legroszabb esetben a csaláson és a lopáson felül csak a szándékos emberölés bűntettében való bűnsegédi bűnrészessége miatt ítélhető el. E jogi kérdés eldöntése előtt a kir. Kúria, minthogy maga tényeket nem állapíthat meg, hanem a jogi kérdés felülvizsgálatánál a Bpn. 33. §-ának utolsó bekezdése értelmében ezúttal csak a kir. ítélőtábla részéről valóknak elfogadott tényekre van utalva, a jogi megállapítások világossá tétele céljából szükségesnek tartja, hogy a rendelkezésére álló és a vádlott cselekményeit kitevő tényeket a kir. ítélőtáblai ítélet indokolása nyomán szerves összefüggésbe foglalva előre bocsássa. E szerint: A vádlott és férje akkor, amidőn Léderer Gusztáv élelmezési tiszt volt, s e minőségben a katonai hússzállító Kodelka Ferenc hentesmesterrel meghitt baráti viszonyban állott, s amellett tőzsdézett is, jó anyagi viszonyok között éltek, nagy jövedelemmel rendelkeztek. (Kir. ítélőtáblai ítélet kiadmány 14. oldal 3. utolsó bekezdés.) Utóbb, mikor Léderer Gusztáv az élelmezési tiszti állástól megvált és csendőrtiszlté lett, ez a jövedelem a tiszti fizetés szerény fokáig megcsappant, aminek következménye az volt, hogy a vádlott asszony minden házimunkát maga végzett, mosott, kézimunkázott, hogy a kis jövedelmet gyarapítsa. (Ugyanott 15. oldal 3. bekezdés.) Azonban e szorult helyzet ellenére a vádlott 1924 júliusában pláne előrefizetés kikötésével mégis 29.500,000 K-ért bútort rendelt, férje pedig 1924 dec. 24-én 22 millióért a sértett zongoráját vette meg, noha csekély jövedelmük mellett legkisebb reménvük sem lehetett arra, hogy a bútort és zongorát valóban megvehessék, hiszen 1924 őszén ruhát, ékszert, szőrméi zálogosítanak el és a novemberi házbér egy részével is adósok maradnak. (Ugyanolt 9. oldal 3. és 4. bekezdés, 15. oldal 3. bekezdés.) Kodelka Ferenc sértett a régi jó viszonyt vádlottal és férjével e nehéz időben, nevezetesen 1924 Őszén, mikor a vádlott gyöngyösi nyaralásáról, budapesti lakására visszzaérkezelt, felújít lotla s egyre sűrűbben lett látogatást Lédereréknél olyankor is.