Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 123 sem, mert ez csak azt az időpontot jelöli meg, ameddig (t. i. a kifogásokban) a terhelt a felelősségét átháríthatja egy előző felelős személyre, de nem vonatkozik a jelen esetre, amelyben éppen ellenkezőleg V. János a vádirat ellen kifogással nem élt, a főtárgyaláson pedig kijelentette, hogy miután a" bejelentett szerző külföldre ment, mint felelős szerkesztő a fokozatos felelősség eleve alapján vállalja a felelősséget. Mindezekre tekintettel megállapítja tehát a kir. Kúria, hogy helyes a kir. törvényszék ítélete, amely a vádbeli cselekményért V. Jánost, mint felelős szerkesztőt vonta felelősségre. Minthogy pedig az elsőbíróság az ítéletében felhozott indokok alapján helyesen állapította meg a vádlott bűnösségét, a Blk. 92. §-ának alkalmazására pedig az elsőfokú ítélet vonatkozó indokainál fogva nincs törvényes alap: ennek folytán a másodfokú ítéletet a közvádló alapos perorvoslata folytán a Bp. 385. §. i. c) pontjában meghatározott semmisségi okból a Bpn. 33. §. első bekezdése értelmében megsemmisíteni és a kir. törvényszék ítéletét hatályába visszahelyezni kellett. 83. Az 1921:111. tc. 5. §-ában említett izgatás megállapításához olyan kijelentések szükségesek, amelyek egyrészről az állam és társadalom jelenlegi rendjével szemben a gyűlölet, de legalább is az elégedetlenség keltésére alkalmasak, másrészről pedig egyúttal arra is irányulnak, hogy az ezen rend erőszakos felforgatásának gondolatát, a felforgató eszmék magvát mások lelkében elhintsék, vagyis a lelkeket forradalmasítsák. (Kúria 1926 máj. o. B I. 988 1925. sz.) Indokok : A vádlott az irányadó tényállás szerint mások előtt azt a kijelentést tette, hogy «ha még egyszer kitörne a forradalom, én lennék az első forradalmár)). A védelemnek a semmisségi panasz alapjául szolgáló álláspontja szerint ez a kijelentés nem állapítja meg a vádbeli bűncselekmény tényálladékát. A semmiségi panasz alapos. Igaz ugyan, hogy a vádlott fenti kijelentése által forradalmi érzületéről tett tanúságot s ez az érzület hazafiatlan és mindenképpen elítélendő, azonban az 1921:111. tc. 5. §-ában említett bűncselekmény nevezetesen pedig e szakasz első bekezdésében említett izgatás állal elkövetett vétség megállapítására az ilyen