Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

124 Büntetőjogi Döntvénytár. érzületről tanúságot tevő puszta kijelentés egymagában még nem nyújt törvényes alapot. A szóbanforgó izgatás megállapításához olyan kijelentések szükségesek, amelyek egyrészről az állam és társadalom jelenlegi rendjével szemben a gyűlölet, de legalább is az elégedetlenség keltésére alkalmasak, másrészről pedig egyúttal arra is irányuljanak, hogy az ezen rend erőszakos felforgatásának gondolatát, a felforgató eszmék magvát mások lelkében elhintsék, vagyis a lelkeket forradalmasítsák. A vádlott kijelentése csak annyit tartalmaz, hogy ő forradalom esetében milyen magatartást fog tanúsítani, ez a kijelentés azonban még nem alkalmas arra, hogy másokat izgasson arra, hogy az állam és társadalom törvényes rendjét erőszakosan felforgassák. Tévedett tehát mindkét alsóbíróság, amidőn vádlott kijelentésében az említett törvény 5. §. 1. bekezdésében körülírt vétség tényálladékát fennforogni látta . . . 84. A Btk. 222. §. 1. bekezdésében meghatározott bűncselekménynek nem tényálladéki eleme az, hogy az illető egyén, akit valaki hamis tanuzásra reábirni törekszik már tanúként meg legyen idézne, de még az sem, hogy a bűnvádi ügy, amelyben valakit hamis tanuzásra reábirni törekszenek, ezen reábirásra, törekvéskor már folyamatban legyen. (Kúria 1926 szept. 22. B III. 1249/1926. sz.) 85. A mentelmi jog felfüggesztése oly előzetes kérdés, amelynek elintézésétől függ az, hogy a bűnvádi eljárás nemzetgyűlési képviselő ellen megindítható-e; ennek a kérdésnek elintézése a nemzetgyűlésnek, tehát hatóságnak jogkörébe tartozik. A nemzetgyűléshez intézett megkeresés elintézéséig az elévülés — a Btk. 109. §-a értelmében — nyugvónak tekintendő. „ . (Kúria 1926 máj. 27. B I. 7889/1925. sz.) Indokok :... A panasz alaptalan, mert a mentelmi jog felfüggesztése céljából a nemzetgyűlés elnökéhez 1922 nov. 7. napján B. K. 15,840/1922. sz. a. intézett megkeresésnek a nemzetgyűlés által 1925 márc. 20-án történt elintézéséig az elévülés nyu-