Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 121 jog szabályai szerint a sajtójogilag felelős személyek valamelyike ellen érvényesíteni lehet, addig nem kerülhet sor a csupán kisegítő, de a sajtójogi szabályokat hatályon kívül nem helvező 1921 : III. tc. 12. §-ában említett eljárásra. II. Ennek megállapítása után a kir. Kúria azt tette vizsgálat tárgyává, vájjon V. János vádlott mint felelős szerkesztő a St. 35. §. első bekezdése alapján felelősségre vonható-e annak dacára, hogy ő a szerzőt megnevezte. A St. 35. §. közelebbről nem határozza meg azt, hogy mik az előfeltételei annak a megállapításnak, hogy «a szerző sajtójogi felelősségre nem vonható)). Ennek folytán a bíróságnak az eléje kerülő esetek összes körülményeinek figyelembevételével kell vizsgálnia és megállapítania azt, hogy a szerző felelősségre nem vonhalásának esete bekövetkezett-e s ha igen, ennek folytán felelősségre lehet-e vonni a felelős szerkesztőt. A kir. Kúria a 10,725 B. 1892. sz. (B. H. T. IV. köt. 441. sz.) és a B I. 53/1925. sz. (B. H. T. VI. köt. 803. sz.) elvi jelentőségű határozataiban erre vonatkozólag kimondotta, hogy ha a felelős szerkesztő a szerzőt kellő időben megnevezte s az utóbbi akkor felelősségre vonható volt, a szerkesztő sajtójogi felelőssége megszűnik s hogy a szerkesztő e mentesülésének nem előfeltétele a szerző jogerős elítéltetése vagy éppen büntetésének kitöltése. A sajtójogi felelősségre vonás fogalmának kimerítéséhez nem szükséges tehát, hogy a szerző jogerősen elítéltessék, de viszont nem elégséges a szerző puszta megnevezése. A sajtó munkásait csak a bíróság vonhatja felelősségre és pusztán annak folytán, hogy a kir. ügyészség a szerző ellen vádiratot adott be, a felelősségre vonás folyamata még nem kezdődött. Ha a vizsgálóbíró a bejelentett szerző ellen már vizsgálatot rendelt el s őt a vizsgálat során kihallgatta, vagy ha vizsgálat nem volt s a vádtanács őt vád alá helyezte, szóval ha a szerző kiléte a bíróság előtt nem kétséges (St. 33. §. utolsó bekezdés) s az illető szerző akkor a bíróság elé volt állítható, annak rendelkezése alatt állott, csakis az ilyen esetben lehet megállapítani azt, hogy a szerző sajtójogi felelősségre vonható volt, következésképpen a felelős szerkesztő felelősségre nem vonható. A kir. Kúria megállapítja, hogy a jelen ügyben a vádlott felelős szerkesztő nem bocsátotta oly módon a bíróság rendelkezésére a szerzőt, hogy azzal szemben a bíróság a sajtójogi felelősségre vonást alkalmazásba vehette volna. Mert a lap felelős szerkesztője első ízben felhívás dacára a szerzőt meg nem nevezte és a cikk kéziratát be nem szolgáltatta.