Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 109 áll elő, ha az az irat, nyomtatvány vagy képes ábrázolat legalább is a lazább erkölcsüek s főleg a szenvedélyesebb természetű s a nemi gerjedelmek iránt leginkább fogékony fiatalkorú olvasók nemi vágyát felébresztheti, hanem már akkor is, ha annak tartalma a nemi élet egyes jeleneteit megbotránkoztató és szemérmet sértő módon tünteti fel. — //. Az a körülmény, hogy úgy a Btk. 2í8. §-a alá eső vétség, mint a Kbtk. 51. §-a alá eső kihágás egy és ugyanazon cikkben foglaltatik, nem zárja ki azt, hogy a vádlott bűnössége mindkét cselekményben megállapíttassék. — ///. Több cselekményt összbüntetés címén még a Btk. 92. §-ának alkalmazása esetében sem lehet egységes pénzbüntetéssel büntetni, hanem a Btk. 102. §-a értelmében kell eljárni. (Kúria 1926 máj. 49. B I. 7590/1925. sz.) Indokok .... Nem osztozik a kir. Kúria az elsőfokú ítéletekben kifejezésre jutott abban a felfogásban, hogy vádlottnak, mint szerzőnek a vád alapjául szolgáló s az ő tudtával terjesztett cikke nem tartalmaz fajtalanságot, következésképp ez a cikk nem meríti ki a Btk. 248. §-ába ütköző szemérem elleni vétség tárgyi lényálladékát. A vádlott ugyanis cikkében egy érzékiesen kiszínezett szerelmi orgiát fest le. Ennek egyes jelenetei a paráznaságnak olyan tobzódását tárják az olvasó elé, amelyek részesei csakis a nemi kéjvágy megelőző mohó s féktelen kielégítésétől teljesen megittasodva tanúsíthatnak olyan állatias s minden szemérmet és jóízlést nélkülöző, a közerkölcsiségét is mélyen sértő magatartást, amilyennek az ő viselkedésüket a vádlóit abban a cikkében túlon-túl erős realizmussal, rikító színezéssel leírja. Ennek a cikknek tartalma tehát a nemi érzékiségnek olyan ízléstelen előtérbe tolását foglalja magában, amely a szeméremérzetet s a közerkölcsiséget durván sérti és minden józan gondolkodású olvasóban csak undort kelthet. Ez pedig tekintet nélkül arra, hogy a cikkben foglaltak alkalmasak-e a nemi vágy és gerjedelmek felkeltésére vagy sem, a fajtalanság fogalmát kimeríti, következésképp a vádbaveit cikkben a Btk. 248. §-ába ütköző szemérem elleni vétség összes tényálladéki ismérvei benne foglaltaknak. Mitsem változtat ezen az a körülmény, hogy a vádbeli cikk-