Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

Büntetőjogi Döntvénytár. 73 abban a házban, amelynek kapujában vádlott 1923 november hó 16-án este a bombát elhelyezte, a francia követség székel; tudnia kellett vádlottnak azt is, hogy az a palota, melyben a bombát elhelyezte sok ember által lakolt épület. Tudnia kellelt azt is, hogy akkor, amikor ő a bombát a kapu alatt elhelyezte, (esti 7a 9— 3A 9 óra között) úgy a palotában, mint a város kellő közepében fekvő ebben az utcában számosan járnak; tudnia kellett azt is, hogy a felrobbanó és pusztítást okozó bomba a robbanás idején ott tartózkodó, vagy a kapu előtt elmenő embereket meg fogja ölni. Aki pedig valamely jogsértő cselekedetnek az élet tapasztalatai szerint előálló rendszerinti következményeit előre látva, ezt a jogsértő cselekedetet öntudatos állapotban mégis végrehajtja, az, az általa véghezvitt jogsértő cselekedettel rendszerint okozatos összefüggésben lévő, és általa előre látott következményt szándékozta is. Vádlott szándéka tehát és pedig — a fennt előadottak szerint — előre megfontolt szándéka emberélet kioltására irányult. A kir. Kúria ezekre való tekintenél, a megállapított lényekből szintén azt a jogi következtetést vonta le, hogy vádlott emberölésre irányuló szándékból cselekedett. Minthogy tehát Márffy József vádlott előre megfontolt szándékkal emberölésre irányuló cselekmény véghezvitelét megkezdette, de a megkezdett bűncselekményt akaratán kívül álló körülménynél fogva be nem fejezhette; Márffy József vádlottnak ez a (Reviczkyutcai) cselekménye a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűnteltének a Btk. 65. §. szerinti kísérlet tényálladékát kimeríti; az alsóbbfokú bíróságok tehát anyagi jogszabálysértés nélkül állapították meg e vádlottnak e bűnlett kísérletében való bűnösségét, és ezt a bűncselekményét törvény szerint is minősítették. b) Tévedett azonban a fentiekre tekintettel a kir. ítélőtábla, midőn a Rassay Károly és Miklós Andor sérelmére elkövetett esetekben kimondta, hogy az ez esetekben használt kézigránátos bombák oly eszközök, melyek gyilkosság vagy szándékos emberölés elkövetésére teljesen alkalmatlanok. Ezek a bombák a kir. Kúria fennt kifejteit álláspontja szerint gyilkosság és szándékos emberölés elkövetésére nem feltétlenül alkalmatlanok, de sőt nagyon is alkalmas eszközök voltak arra. hogy ezekkel az emberölés büntetendő kísérletének tényálladéka megvalósíttassék. Nem változtat ezen a megállapításon az sem, hogy ezek a bombák magukban nem, hanem a címzett, vagy valamely más személy közreműködése, erőkifejtése következtében robbantak volna csak fel. Nem változtat ez a körülmény ez eszköz alkalmas voltán azért, merrez a közreműködés egy szokásos, rendszerint bekövetkező és így a tettes által méltán előrelátott, egymagában ártal-