Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 19. kötet (Budapest, 1927)

74 Büntetőjogi Döntvénytár­matlan cselekedetet feltételezett; azt nevezetesen, hogy ezek a személyek, amint az rendszerint történni szokott, a küldött csoma­got felbontják. És való ugyan, hogy a már előadottak szerint, a bomba behelyezése és illetőleg becsomagolása olyan körülmények közt és olyen módon történt, amely mód, kellő gondossággal eljáró személvekben gyanút kellett, hogy ébresszen, amikor aztán az Ő közreműködésük természetszerűen elmaradt volna. Ámde ez csak a kellő gondosság kifejtése, tehát egy véletlen hozzájárulása ese­tén történt volna így. Ha azonban az emberi szokásos kíváncsi­ság erősebb, mint a kellő gondosság, akkor a tettes, illetőleg részes által jogosan feltételezett közreműködés nem maradt volna el és akkor a kívánt hatás is bekövetkezett volna. A megállapított tényekből, jelesen abból, hogy ezeket a bom­bákat maga Márffy József vádlott készítette és állította össze, hogy azoknak továbbítására és helyhez juttatására részletes tervet gon­dolt ki, kétségtelen az is, hogy szándékát higgadtan és előre meg­fontolta. A felrobbantásra előkészített és emberölésre alkalmas két bomba címzéséből és kézbesítletéséből pedig azt a következtetést kell levonni, hogy Márffy József vádlott ezzel a Rassay Károly és Miklós Andor sértettek megöletését vette célba. így tehát vádlottnak az akaratán kívül fekvő okból ered­ményhez nem vezetett az a cselekménye, hogy ő a Rassay Károly esetében Marosi Károly vádlottat, a Miklós Andor esetében pedig ismeretlen társát szándékosan arra birta reá, hogy azok az általa előre megfontolt eme szándékos emberölés végrehajtásaként a bombákat sértettekhez juttassák, kétrendbeli a Btk. 278. §-ába ütköző gyilkosság bűntettének a Btk. 65. §-a szerinti kísérleté­ben a Btk. 69. §. í. pontjába ütköző bűnrészességnek a tény­álladékát kimeríti és pedig annál inkább, mert ez a vádlott a bombák elkészítése és a címzettekhez juttatása által a maga ré­széről mindent megtett arra, hogy az általa szándékolt eredmény bekövetkezzék. A kir. Kúria ezért a kir. ítélőtábla ítéletének azt a részét, mely szerint a kir. ítélőtábla ezt a vádlottat két bűncselekmény vádja alól a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentette, a közvádló alapos semmisségi panasza folytán a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján megsemmisítette és a törvénynek megfelelő ítéletet hozott. c) Ami a Márffy József által felbujtott Marosi Károly vádlott bűnössége megállapításának a kérdését illeti, a kir. ítélőtábla bár valónak fogadta el azt, hogy ez a vádlott a bombát tartalmazó cso­magot Rassay Károly sértettnek szándékosan továbbíttatta, mégis a t'ennt említett azon álláspontjából kiindulva, hogy a kísérletnél

Next

/
Oldalképek
Tartalom