Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)
Büntetőjogi Döntvénytár. 54 nak, arra is van joga és hatásköre, hogy tőlük a pénzbüntetéseket beszedje; pedig a vádlott ezt a hatósági jogkört, megbízást, — attól való kifejezett eltiltása tudatában — ravaszul csak színlelte. Azt azonban oly hatályosan telte, hogy a sértetteknek eszébe sem jutott a vádlott e cselekvésének, magatartásának jogosságában kételkedni. Ennek következtében megtévesztve fizettek a vádlott kezéhez, aki őket ily módon megkárosította. A vádlottnak e cselekményeiben a fentiekből kitűnően a Bn. 50. §. és a Btk. 381. §. 4. pontja szerinti csalás bűntetteinek minden jogi alkotó eleme megvalósult, ennélfogva a kir. Kúria a kir. főügyész részéről a vádlott terhére használt semmisségi panasz folytán a kir. ítélőtábla e részbeni téves minősítését — bár a kir. főügyész jogi felfogásától eltérően és enyhébben — de a törvénynek megfelelően a vádlott terhére helyesbítette. = A védelem egységére nézve t. BDtár VIII. 30., XIV. 1. 34. Bíróküldés a koronaügyész indítványára a közbéke és a közbiztonság érdekében. (Kúria 1924 máj. 24. B J. 2553/1924. sz.) A kir. Kúria: A bíróküldés iránt előterjeszteti indítványnak helyt ad és az illetékes szegedi kir. törvényszék helyett, ennek a bűnügynek elbírálására a szolnoki kir. törvényszéket küldi ki. indokok: A koronaügyész a Bp. 29. §-ának második bekezdése alapján, abból az okból indítványozza, hogy ebben az ügyben a további eljárásra az erre illetékes szegedi kir. törvényszék helyett más bíróság küldessék ki, mert a szegedi kir. főügyésznek hozzája intézett s az indítványhoz csatolt felterjesztésben foglaltaknál fogva a közbéke és a közbiztonság érdekében szükségesnek látja, hogy ebben az ügyben ne a szegedi kir. törvényszék előtt folytattassék a további eljárás. A szegedi kir. főügyész által a koronaügyészhez intézett s a kir. Kúriával is közölt felterjesztéshez mellékelt hírlappéldányoknak a jelen ügyre s az abban szereplő felekre vonatkozó közleményeiből megállapítható, hogy Szegeden és vidékén, részben a terheltek mellett, részben azok ellen olyan hangulatkellés folyik, mely alkalmas lehet arra, hogy Szegeden az ügy elintézése idején, a közelvidékről jöttek által is megszaporodott érdeklődő közönségnek könnyen befolyásolható, egyrészről a terheltekkel rokonszenvező s másrészről azokkal ellenséges érzelmű elemei körében olyan izgalmat váltson ki, mely a társadalom más köreire is átterjedve, a közbiztonságot és a közbékét is súlyosan veszélyeztethetné. 4*