Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)
Büntetőjogi Döntvénytár. 11 Vonatkozó indokai alapján a büntetés kiszabása tekintetében is helyesnek találta a kir. Kúria az elsőbírósági ítéletet. Ezt a büntetést azonban a kir. Kúria az elítélt magas korára, a hirlapírás terén szerzett érdemeire és az akkori politikai izgalmakra, mint különösen méltánylandó körülményekre való tekintettel a rendelkező rész értelmében felfüggesztette, mert ettől az elítélt magaviseletére, életviszonyainak és az eset többi körülményeinek figyelembe vételével kedvező hatást vár. = A Btk. .172. §. 2. bekezdésében meghatározott bűncselekmény tényálladékához nem tartozik az egyenes felhívás: Kúria EH BHT IV. 339^sz. 28. /. Izgatás vádja esetében gondos6fí^%f^r^egelni kell a vád tárgyává tett nyilatkozatchfafettH* azt is, hogy a nyilatkozatot ki, kihez, minő körülmények között intézte; csak az összes lényeges kisérő körülményeknek ily együttes szemlélete és egymásra való vonatkozásban történő értékelése lehet biztosítéka ama jogi következtetés helyes levonásának, vájjon a nyilatkozat, a közlemény alkalmas-e arra, hogy gyűlöletet keltsen ? — //. Sajtóbűncselekmény miatt a felelős szerkesztő ellen emelt vád esetében enyhítő körülmény, hogy a vádlott nem a saját szellemi termékéért felel. (Kúria 1924 febr. 12. B I. 7244/1923. sz.) A kir. Kúria: A vádlott semmisségi panaszát elutasítja, azonban a főbüntetés tartamára nézve mind a két alsóbíróság ítéletét hivatalból megsemmisíti és a vádlottra kimért börtönbüntetést hat hónapra leszállítja. Indokok: A vádlott a kir. ítélőtábla ítélete ellen a Bp. 385. §-ának 1. a) és 3. pontja alapján azért él semmisségi panaszszal, mert a vád tárgyává tett sajtóközlemény tartalma tréfás gúnyolódás, amely derültséget kelt, de gyűlöletet nem támaszt az olvasóban, ennélfogva bűncselekmény hiányában bűnösséget nem volt volna szabad megállapítani; továbbá, mert ő a cikkért a feleletre nem vonható szerző helyett szerkesztőként felelvén, büntetése enyhébben, vagyis a Btk. 92. §-ának kedvezményével volna kiszabandó. A panasz alaptalan. Az izgatás fenn- vagy fenn nem forgásának jogi megállapításánál gondosan mérlegelni kell a vád tárgyává tett nyilatkoza-