Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

42 Büntetőjogi Döntvénytár. ton felül azt is, hogy a nyilatkozatot ki, kihez, minő körülmények között intézte; csak az összes lényeges kísérő körülményeknek ily együttes szemlélete és egymásra való vonatkozásban történő értékelése lehet biztosítéka ama jogi következtetés helyes levonásának, vájjon a nyilatkozat, a közlemény alkalmas-e arra, hogy gyűlöletet keltsen ? E keretben mérlegelve a vádbeli közlemény tartalmát, a kir. Kúria úgy találta, hogy a legnagyobb részt az ipari munkásosztályhoz tartozó olvasókban a polgári, illetve az úgynevezett úriosztály ellen gyűlöletet ébresszen, vagy amennyiben az már úgy is megvan, azt jelentékenyen fokozza; mert nagyon átlátszó az olvasók értelmiségéhez mért, könnyen érthető gúnnyal, fonákul összeállított torzképekben azt festi a munkásközönség elé, hogy az úri-, illetve a különösén kiemelt középosztály mily pazar, tékozló bőségben él, a sínylődő, nélkülöző munkásosztályhoz képest. Ha a gyomor a legnagyobb izgató, akkor a vádbeli közlemény ezzel akart halni a többi társadalmi osztállyal szemben épen nem tárgyilagos munkásosztályra, nyilvánvalóan nem békítőleg, nem nyugtatólag, hanem azért, hogy az állandóan parázsló állapotban tartott hangulatát ezzel a gúnyirattal is feljebb ingerelje vagy legalább lelohadni ne engedje. Az a körülmény, hogy a közlemény voltaképen gúnyos képfestés, szatíra, az izgatás létrejöttét, nevezetesen a társadalmi osztály ellen irányuló gyűlöletkeltést épenséggel nem zárja ki, sőt ellenkezőleg az izgatásnak ez a faja maró jellemzésével, torz beállításaival, szándékos és rikító túlzásaival, kíméletlen szélsőségeivel mutatkozik a legveszedelmesebbek egyikének. A kir. Kúria tehát úgy találja, hogy a vádbeli sajtóközlemény 'az osztály elleni gyűlöletre izgatás bűntettének minden törvényes ismérvét kimeríti és így a vádlott bűnösségének felelős szerkesztői fokozaton történt megállapítása helyes. A Btk. 92. §-ának alkalmazására a kir. Kúria az alsóbíróságok által helyesen megállapított és értékelt súlyosító körülmények miatt törvényes alapot nem talált; de azért a vádlott börtönbüntetését tartamának leszállításával hivatalból mégis enyhítette, mert vádlott javára tárgyilag megállapította azt, hogy a sajtóközlemény izgató gúnyjának élét az egészen elömlo derű némileg tényleg tompítja; tehát a gyűlöletkeltő hatást is csökkenti ; mert továbbá a kir. Kúria a vádlottra nézve abban is enyhítő körülményt lát, hogy ő nem a saját szellemi termékéért felel. = Kúria: Valamely sajtóközlemény tartalmát a gyűlölet keltésre alkalmasság szempontjából a megjelenés helye, ideje, az olvasóközönség és más kísérő körülmények figyelembevételével kell mérlegelni (BDlár XVI. 49.), nem csupán