Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 39 az idézett nyilatkozatnak áramló életereje, érdeklődést keltő alkalmisága, forró jelenlegisége, kihegyezett éle, a királyság intézményét ezidőszerint kikezdeni képes rontó hatálya nincs, nem lehetett : támadást tehát sem magában, sem a beszéd ismertetett előzményeivel együtt sem alkot. Mindezeknél fogva a kir. főügyész semmisségi panaszát el kellett utasítani. = Kúria: Az 1913:XXXIV. tc. 3. §-a az oly cselekményeket rendeli büntetni, amelyek a nemzeti királyságnak tekintélyét alááshatják és fennállását veszélyeztethetik ; az e §-ban meghatározott bűncselekmények érvényesülését az a vonal jelzi, amelynek kezdőpontja a tudományos vita határán van, végső szálai pedig a Btk. 127. §. 2. pontjáig hatolnak. (BDtár XVI. 109.) — ítélet indokolása ellen nincs helye semmisségi panasznak : Kúria : BJT LXVII. k., 242. I. 27. /. Sem az egyszerű izgatás (Btk. 172. §. 2. bekezdés), sem a megtámadás (Btk. 173. §. 1. tétel), sem a lázítás (Btk. 173. §. 2. tétel), nem akar ellenséges, támadó cselekvést kiváltani az olvasókból vagy a hallgatóságból, hanem beéri azzal, hogy azok lelkületében az izgatás tárgya ellen csak gyűlöletet, ellenszenvet, ellenséges indulatot támasszon; ellenben a Btk. 171. §-ában, valamint a Btk. 172. §. 1. bekezdésében említett izgatás már ezen ellenséges érzelmek felkeltésén felül objektív célt is szolgál, egyenesen felhíván az olvasót, vagy hallgatóságot arra, hogy ellenséges indulatának, gyűlöletének kifejezést adjon akként, hogy ezen érzelmei értelmében cselekedjék is. — II. Büntetés végrehajtásának felfüggesztése, tekintettel az elítéltnek magas korára, a hirlapírás terén szerzett érdemeire és az akkori politikai izgalmakra, mint különösen méltánylandó körülményekre. (Kúr.a febr l3 B L 4753 1923 sz} - Indokok.... A kir. ítélőtábla a vádlottat azért mentelte fel a vád alól, mert törvénymagyarázata szerint a Btk. 173. §-ban meghatározott lázítás az izgatásnak oly nagy fokát tételezi lel, mely alkalmas arra, hogy a vádbeli cikk olvasóit a nemzetgyűléssel és annak törvényes jogaival szemben bizonyos levőleges, vagy nemleges alakban támadó cselekvésre késztesse, Minthogy pedig a másodbíróság szerint az adott esetben ezen ellenséges cselek-