Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

14) Büntetőjogi Döntvénytár. Minthogy ezek szerint jelen esetben a Bv. 13. §. első bekezdése 1—3. pontjaiban említett s ezúttal figyelmen kívül hozott /eltételek hiányában is helye van a valóság bizonyításának, tévedett a kir. ítélőtábla, amidőn ellenkező álláspontjához képest az elsőbíróság által lefolytatott valóság bizonyításának eredményét figyelembe nem vette és mellőzte annak a körülménynek az eldöntését, hogy a megállapított tényállásból mennyiben lehet következtetést vonni arra, bizonyítva lelt-e az állított tények valósága. A kir. ítélőtáblának ezen állásfoglalása következtében a kir. Kúriának nem áll rendelkezésére másodfokú megállapítás azon körülményre nézve, hogy a megállapított tényállásból vonható-e. s minő következtetés az állított tények valóságának bizonyított voltára nézve, ami nélkül pedig a kir. Kúria nincs abban a helyzetben, hogy ezt a jogkérdést (Bp. 385. §. 1. a.) harmadlokú hatáskörében felülvizsgálja. Ennek folytán a Bpn. 35. §-ának első bekezdése értelmében a kir. ítélőtábla ítéletét megsemmisíteni s a kir. ítélőtáblát újabb, még pedig oly ítélethozatalára utasítani kellett, amely tartalmazza annak a jogkérdésnek eldöntését is, amelyet a kir. ítélőtábla első ízben mellőzött. 92. Az elsöbíróság részéről valónak elfogadott tényekből a Kúria állapítja meg, vájjon a vád tárgyául szolgáló cselekmény a forradalmi tömegmozgalmakkal kapcsolatban és ezek hatása alatt követtetett-e el és hogy ehhez képest kiterjed-e arra az 1920. évi december 24-ik napján kelt legfelsőbb kegyelmi elhatározás 1. pontjának rendelkezése. (Kúria 1924 máj. 24. B I. 7021/1923. sz.). Indokok.... Az irányadó tényállás szerint a vádlott lakását és üzlethelyiségét 1918. évi november 4-ikére virradó éjjel, a vád tárgyává lett bűncselekményt pár órával megelőzően a forradalmi tömegmozgalom keretében egy garázdálkodó csoport teljesen kifosztotta, ami közben vádlott menekülni s elrejtőzni volt kénytelen. A vádlott és a felesége életét is veszélyeztető {osztogatás és rombolás hajnali 3—4 óra tájban megszűnt s vádlott reggel 5—6 óra tájban előbújt a rejtekhelyéből. A házánál lefolyt pusztítás és rombolás nyomait nézegetve pillantotta meg vádlott az utcán arra haladó V. Györgyöt, kit is e szavak közt: «neked is kell valamb, egy fadoronggal több ízben megütött s ekként követte el a vádbeli cselekményt.