Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)
t Bün tetőjog i Dö n i vénytá r. 1 17 VIII. (Kúria 1924 okt. 21. B III. 3907 4924. sz.) Indokok .... A megállapított való tényállás nem nyújt jogi alapot arra, hogy abból a vádlottnak emberölési szándékára biztosan következtetni lehessen. A tényállás szerint a vádlott kését hirtelenül vette elő, kapásból szúrt s a sötétség miatt nem is nézhetett arra, merre szúr. így, habár a szúrás sértett mellét nagy erővel érte is, nem lehet ellentmondás nélkül állítani, hogy a vádlott a sértett testének ezt az életveszély szempontjából kényes részét akarta volna eltalálni. Ezért a vádlott részéről a sértett mellébe nagy erővel tett egyetlen szúrásból az előrebocsálottaknál fogva valamely elfogadható tárgyi adat. vagy lélektani indok nélkül az ölési szándék fennforgására biztosan következtetni nem lehetett, habár a látszai a mellett szól is, de látszatra ítélet nem építhető. Ezért alaptalan a kir. főügyésznek a Bp. 385. §. 1. b) pontja alapján érvényesített panasza.... IX. (Kúria 1924 máj. 20. B I. Ö93 1924. sz.) Indokok.... A vádlott a sértettel történt összetűzése és avval folytatott tettlegeskedés után hazament, olt az emberélet kioltására minden körülmények között alkalmas szuronykést magához vette a sértettet felkeresve, üldözte, a lakásáig követte, itt hirtelen megtámadta és kölcsönös dulakodás közben a szuronykéssel a sértettet a fején és a hasán, tehát a legkényesebb életszerveket tartalmazó testrészein, nagy erővel úgy megszúrta, hogy az utóbbi szúrás a sértett mindkét hasfalát átfúrta és a véredényeket akképen sértette meg, hogy ennek következtében a sértett rövid idő múlva belső elvérzés folytán meghalt. Minthogy a köztapasztalat szerint ilyen eszközzel, ilyen módon történt fejbe — és hasbaszúrás rendszerint halálos eredménnyel jár, nem tévedtek az alsóbbfokú bíróságok, a mikor vádlott cselekményében az ölési szándékot megállapították = V. ö. BlHdr VI. tölt., IX. 91.. IX. 119., XIV. (>., XIV. 12 , XVI.-21. ; BJT LV1II. k., 32. 1., LXVUI. k, 53. I. 80. /. Az 1921 : ///. tc. 6. $-a alá eső izgatásnak nem tényálladéki eleme az elkövetés nyilvánossága. — //. Hecstelenítő tények állítása mint a fegyveres erő intézménye elleni izgatás eszköze. —
