Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 103 korábbi elítéltetése alapjául szolgáló bűncselekmé­nyeivel bűnhalmazaii kapcsolatban nem áll, ezért ily esetben nem összbüntetés szabandó, hanem a büntetések egyesítendők. (Kúria 1924 szept. 30. B II. 4635/1924. sz.) A kir. Kúria: A kir. törvényszék ítéletének az egyesített szabadságvesztés büntetés tartamát megállapító részét a Bp. 518. §-a utolsó bekezdése értelmében megsemmisíti, vádlottat egyesített szabadságvesztés büntetésül 1924. évi június 20-ik napjától szá­mítandó három évi és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítéli . . . Indokok: A kir. törvényszéknek egyesített büntetést kiszabó ítélete ellen a kir. ügyész azért élt semmisségi panasszal, mert egyenlő nemű büntetések egyesítésénél a büntetés leszállításának helye nincs, ezt csak különböző nemű büntetések egyesítése alkalmával teheti a bíróság. Ez a panasz alapos. Ugyanis a feltételes szabadságra bocsájtott vádlott által, ennek tartama — tehát a büntetés végrehajtása — alatt elkövetett bűn­cselekmény, annak korábbi elítéltetése alapjául szolgáló bűn­cselekményeivel, bűnhalmazati kapcsolatban nem áll, ezért intéz­kedett a Btk. Élt. 36. §-a, illetve a Bp. 517. §-a akként, hogy ily esetben nem összbüntetés szabandó, hanem a bünletések egye­sítendők. Az egyesítés pedig azt jelenti, hogy az elítéltnek a két büntetést egyhuzamban, ugyanazon büntetés folytatásaként kell kitöltenie. Nem jöhet tehát itt a vádlott javára számításba a megsza­kítatlan végrehajtás által előállott súlyosbodás, így a különböző ítéletekkel megállapított büntetések tartama csak annyiban enyhít­hető, amennyiben azok különböző neműek s ez esetben az eny­hébb a legsúlyosabb büntetési nemhez arányosítandó. Minthogy egyenlő nemű büntetések esetében a fentiek sze­rint ezek egyszerűen összecsatolandók, anyagi jogszabályt sértett a kir. törvényszék akkor, amidőn a vádlott büntetését három év és hat hónapi börtönbüntetésben állapítván meg, a vádlott egy­séges büntetését törvényellenesen a megengedettnél enyhébben szabta ki. Erre való tekintettel a rendelkező részben felhívott törvény­hely alapján az ítéletnek az egységes szabadságvesztés büntetést kiszabó részét megsemmisíteni és a törvénynek megfelelő ítéletet kellett hozni. = Büntetések egyesítése, mikor az újabb bűncselekmény elkövetése büntető­intézetből vaió szökés alatt történt {BDtár XII. 46.), mikor az újabb bűncselek­mény a proletárdiktatúra idején törvényellenesen történt szabadlábrahelyezés után követtetett el {BDtár XVI. 74,).

Next

/
Oldalképek
Tartalom