Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 98 voltaképen nem állapít meg, hanem a vádlott javára elejt egy tényt (az alapcselekmény tetteseinek szolgálali viszonyát) és ennek következtében az orgazdaság bűntettét vétségnek minősíti, az pedig a vádlott javára előállott oly helyzet, amelyben a tényelejtés miatt azért nincs perorvoslat, mert ténykérdésben semmisségi panasz nem használható és mert ez a vádlott javára eső változás a védelem részéről különben sem lehetne semmiféle perorvoslat tárgya. Az orgazdaság vétségeként való jogi értékelés viszont nem nóvum, mert az benne volt a bűntelté értékelésben is, amely a vélelem megnyugvásával a részleges jogerő hatálya alá került. Minthogy ezek szerint a kir. ítélőtáblai ítélet az elsőfokon valónak vett tényállási a vádlott terhére semmiben sem változtatta meg, minthogy továbbá a jogi értékelésnél a Btk. különös részének ugyanazon jogszabálya vétetett alapul, mint az elsőfokon, ennélfogva az előrebocsátottak szerint a bekövetkezett részleges jogerőt feloldó és a védelemnek a bűnösség és a minősítés jogkérdésében perorvoslati jogot adó ténybeli vagy jogi új megállapítás nem történt, enélkül pedig a bűnösség és a minősítés tekintetében használt perorvoslat, mint törvényben kizárt, vissza volt utasítandó. Természetes, hogy az itt kifejtett álláspont más semmisségi okon alapuló panaszra nem vonatkozik . . . 69. Töményeink szerint a «zsidóság» gyűjtőfogalma alatt nem lehet mást érteni, mint foglalkozásra, nemzetiségre való tekintet nélkül — egész általánosságban azoknak a hívőknek összességét, akik az iraelita hitfelekezetet alkotják, vagyis magát ezt a hitfelekezetet. Ehhez képest az, aki a zsidóság, mint személyösszesség ellen, közerkölcsiség, hazafiság és köztisztességellenes magatartás felhánytorgatásával egész általánosságban izgat, az valójában az izraelita hitfelekezet ellen izgat, mert aki valamely hitfelekezet tagjait ilyen általánosságban állítja pellengérre, az magát a hitfelekezetet támadja meg. (Kúria J924 szept. 23. B 1. 1988/1924. sz.) indokok: A kir. ítélőtábla a vádlottat a kir. törvényszék bűnösséget megállapító ítéletének megsemmisítésével azért mentette fel, mert ítéletének indokolása szerint a vádbeli cikk nem