Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

78 Büntetőjogi Döntvénytár. Ennélfogva, s mert az ártalom tényleges bekövetkezése, a Btk. 479. §-ban meghatározott vétség tényálladékához nem tar­tozik, viszont a szóbanforgó beszélgetések az állam érdekében folytattatván, a távbeszélőn folytatott e beszélgetéseknek mások­kal való közlése ez érdek ártalmára szolgálhalott, amit a vádlot­tak hivatali állásuknál fogva kételyt kizáróan szintén tudtak és a beszélgetést ennek tudatában másokkal mégis közölték: a vád­lottak cselekményei az idézett §. ütköző hivatali titok elárulása vétségének összes tényálladéki elemeit kimerítik. Az alsóbbfokú bíróságok tehát törvényszerűen állapították meg, hogy azok bűn­cselekmények . . . = A közlés fogalmára I. Angyal Pál: A titok védelme a büntetőjogban (1908). 105. I. Az ártalom mint potencialitás elég: Edvi Illés Károly : A Btk. magyarázata (1909). III. 630. 1. — V. ö. még a BDtár XVI. 78. sz. a. közölt határozatot is. 56. Az 1921: XLIX. tcikk 30. §-a alá eső véderő elleni vétségnek elbírálása nem a kir. járásbíróság­nak, hanem a kir. törvényszéknek hatáskörébe tar­tozik (Kúria JEH. 1924 jún. 13. B 1. 2636/1924. sz.) Indokok: .. . A vád tárgyává tett cselekmény jelenleg az 1921 : XLIX. tc. 30. §-a alá esik, amely szerint az, «aki fondor­latot használ abból a célból, hogy magát vagy mást a jelen tör­vény értelmében kötelező katonai szolgálat alól kivonja, vétséget követ el és három évig terjedhető fogházzal és 50,000 K-ig ter­jedhető pénzbüntetéssel büntetendő)). A Bp. Élt. 17. §. 4. pontja értelmében árok a vétségek, amelyek e törvény 18. sj-a szerint a kir. járásbíróságok hatásköréhez uta­sítva nincsenek, a kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak. Ezen törvény meghozatala idejében a szóbanfergó véd­erő elleni vétség a véderőről szóló 1889 . VI. tcikk 47., illetve 48. §-ában volt meghatározva s az ezen §-ba ütköző vétségeket ugyan e törvény 68. §-ának 5. bekezdése a kir. törvényszékek hatás­körébe utalta. Az ezen törvény helyébe lépett 1912: XXX. tc. (A véderő­ről) ugyanezt a bűncselekményt a 67., illetve 68. §-okban szin­tén mint vétségeket állapította meg, 77. §-ának 4. bekezdésében pedig kimondotta, hogy «vétségek tekintetében az eljárás a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik)). Az ezen törvény helyébe lépett 1921: XLIX. tc. (A m. kir. honvédségről) nem tan almáz a szóbanforgó s mint már említve volt a 30. §. alá eső vétségnek hatáskör szerint hovatartozandó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom