Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

68 Büntetőjogi Döntvénytár. felül még külön ugyanezen törvény 8. §-ában körülírt vétségnek is nem minősíttetett. A vádlott érdekében ugyanezen semmisségi ok alapján előterjesztett panaszpontnak pedig az az alapja, hogy vádlottnak ez. a cselekménye az 1921:111. tc.-nek nem a 7. §., hanem 8. §-a szerint minősítendő. Mindkét panasz alaptalan, mert az alsóbbfokú bíróságok ítéleti ténymegállapításaiból kétségtelen, hogy a vádlott által telt kijelentések a meggyalázó kifejezéseken felül a magyar állam megbecsülését csorbító valótlan tényállításokat is tartalmaztak, ily esetben pedig a sértett jogtárgy azonosságánál és a cselekmény egységénél fogva az enyhébb súlyú cselekmény a súlyosabb jellegübe beleolvad, aminél fogva vádlottnak a magyar állam ellen meggyalázó kifejezések használatával tett, annak megbecsülését csorbító tényállítások egy rendbeli és pedig az 1921:111. tcikk 7. §-nak első bekezdésébe ütköző vétség tényálladékát állapítják meg. Nem tévedtek tehát az alsóbbfokú bíróságok, amikor vádlott bűncselekményét csupán ezen törvényhely szerint minősítették . . . = Ugyanígy a Bv. alá eső rágalmazás és a becsületsértés viszonyára: a, jelen kötetben 37. sorszám közölt és ugyanott idézett határozatok. 48. Nemzeti színű szalagnak tüntető módon való eltávolítása: mint az 1921:111. tcikk 8. §-a alá eső vétséq. rr, . y (Kúria 1924 jún. 24. B I. 1226/1924. sz.) Indokok : ... A védő semmisségi panaszának a Bp. 385. §:. 1. a) pontjára alapított része a semmisségi panasz írásbeli indolása szerint azért indokolt, mert a vádlottaknak nem volt szándéka a magyar nemzetet meggyalázni, cselekményüknek indoka ettől a célzattól különböző és az volt, hogy az által a Turul sportegyletből való kilépést fejezzék ki, s hogy a cselekmény egymagában — tehát a magyar nemzeti színű szalagoknak nemzelgyalázási szándék nélkül eltávolíttatása — nem alkalmas a vádbeli bűncselekmény megállapítására. A semmisségi panasznak ez a része alaptalan. Az 1921 : III. tc. 8. §-ában meghatározott vétségnek elkövetési cselekménye ugyanis teljesen azonos a Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés elkövetési cselekményével s lényegileg azonos a Bv.-nek az ezen §. helyébe lépett 2. §-ában foglalt vétség elkövetési cselekményével. Az utóbbi §-ok alkalmazása tárgyában kifejlődött joggyakorlat szerint pedig a becsületsértés megállapításához nem szükséges