Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 17. kötet (Budapest, 1925)

Büntetőjogi Döntvénytár. 69 különös sértési szándék (animus iniuriandi), hanem ez a vétség megállapítandó mindazon esetekben, amelyekben a használt kifejezés vagy elkövetett cselekmény önmagában, tárgyi tartalmánál fogva és a fennforgó körülmények között a meggyalázásra alkalmas s a tettes ennek tudatában van. Ha tehát igaz is az, hogy a vádlottak a c(Turub sportegylet tornászcsapatának tagjaitól csak azért követelték azt, hogy sapkáikról a magyar nemzeti színű szalagot levegyék, hogy ezáltal kifejezést adjanak azon szándékuknak, hogy az említett sportegyesületből az annak pénztárosa által állítólag elkövetett visszaélés és az ennek folytán támadt verekedés miatt kilépnek, cselekményüknek ez az indoka az 1921:111. tc. 8. §-ának alkalmazhatását egymagában még ki nem zárja, hanem az vizsgálandó, hogy cselekményük önmagában tehát sértő célzat nélkül is a fennforgó körülmények között alkalmas-e a magyar nemzet meggyalázására s ennek tudatában voltak-e a vádlottak. Ezekre a kérdésekre csak igenleges válasz adható. A magyar nemzeti színű szalagnak vagy jelvénynek kitűzése vagy használata által ugyanis a magyar nemzethez való tartozásnak és a magyar nemzet megbecsülésének gondolata jut kifejezésre. A Vasason megalakult «TuruI» sportegylet tagjai is azért viseltek nemzeti színű szalaggal körülfogott fehér sapkát, hogy ezáltal a tagok működésének nemzeti és hazafias irányát juttassák kilejezésre. A megállapított tényállás szerint a vádlottak, akik szintén tagjai voltak ennek az egyletnek, az egylet tagjaival és más utasokkal telt vonaton, tehát a nyilvánosság előtt, a saját sapkáikat övező magyar nemzeti színű szalagot tüntető módon eltávolították s követelő fellépéssel ugyanerre rábírták a sportegylet többi tagját is. Telték ezt akár abból az indokból, amit a kir. törvényszék megállapított, hogy t. i. a bányamunkásoknak hazaíiatlan része nem hagyott nekik békét, amiatt, mert a hazafias irányú «Turul»egylelbe beléptek, akár pedig azért, amit a védő semmisségi panaszának írásbeli indokolásában felhoz, hogy t. i. ők a nemzeti színű szalagnak, csupán mini egyesületi jelvénynek levételét követelték az egyesületből való kilépésük kifejezésre juttatása céljából, kétségtelen, hogy eljárásuk: a nemzeti színű szalagnak a nyilvánosság előtt, tüntető módon való tömeges eltávolítása, amelyet a vádlottak szerint kifejezésre jutattni óhajtott cél különben sem tett szükségessé, a fenti körülmények között alkalmas volt azon gondolat megtagadásának vagy megbánásának kifejezésére, amely gondolat a fentiek szerint a nemzeti színű szalag viselésében nyilvánul meg, s így alkalmas volt a magyar nemzet megbecsülésé-