Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

62 Büntetőjogi Döntvénytár. jelent, mert tény, hogy az oláh katonai közegek a sértetteket többízben ki is akarták engedni a fogházból, tehát irányukban jóindulatot tanúsítottak s a sértetteknek még félniök sem kellett attól, hogy akár testileg, akár lelkileg sanyargatni fogják őket . . . = Letartóztatottaknak egymáshoz láncolása — mint a fogvatartáshoz nem szükséges erőszak — sanyargatás: BJT. LIX. köt. 7. 1. 69. A rablás abban különbözik a zsarolástól, hogy míg ez utóbbinak elkövetési cselekménye kisebbfokú (vis compulsiva) és illetve távolabbi veszélyt kilátásba helyező fenyegetést tételez fel, mely nem nyűgözi le a sértett akaratát teljesen, hanem választási szabadságot enged ellenállás és teljesítés között: addig a rablás minden ellenállást kizáró nagyobb fokú erőszakot (vis absoluta) vagy oly fenyegetést kiván meg, mely közvetlen veszélyt és annak azonnal való bekövetkezését igéri. Rablás alatt tehát mindennemű oly erőszakot vagy fenyegetést kell érteni, mely alkalmas arra, hogy a sértettet a követelt dolog haladéktalan átadására, vagy az erőszakot, esetleg fenyegetést nyomon követő elvételének tűrésére kényszerítse. (Kúria 1923 ápr. 18. B I. 433 1923. sz.) indokok; ... Ezt a meghatározást alapul véve, a Kúria az alsóbírósági kötelezően irányadó tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a vádlottak oly időben (a proletárdiktatúra hatalmi tobzódása idején), oly számban és a közvetlen életveszélyt magában rejtő oly veszélyes fenyegetéssel léptek fel teljes fegyverben az egyedül álló fegyvertelen sértettel szemben, mely fenyegető viselkedésök nem engedett a sértettnek választást az esetleges ellenállás és teljesítés között, hanem őt a pince azonnali kinyitására és illetve a szóbanforgó ingók elvételének eltűrésére kényszerítette. Hiszen adott körülmények között a fegyveres fellépés már magában is elegendő személy elleni fenyegetés volt, annyira, hogy miután sértett e fenyegető fellépés hatása alatt* a pincét kinyitva, a szóbanforgó ingóságokat a vádlottak rendelkezésére bocsátotta volt, félelmében elmenekült és elrejtőzött. Mivel pedig az erőszakos fellépés az elvétel céljából történt és minthogy az adott esetben az elvétel ténye összeesett az erőszakos fellépéssel és