Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 63 annak közvetlen folyománya volt: ennélfogva a vádlottak vádbeli cselekménye a vádbeli rablás bűntettének minden ismérvét kimeríti . . . = Nem zsarolást, hanem rablást kell megállapítani, ha a testi erőszak vagy a testi épséget veszélyeztető fenyegetés időben összeesik az elvétellel, tekintet nélkül arra, hogy a kényszer közvetlen hatása alatt álló sértett hozzájárult-e az elvételhez vagy nem.'BDtár VI. 169. 70. A zsarolást, amelyet a vádlott, mint a megszálló román haderő tisztje fegyveres járőrök kíséretében és letartóztatással is fenyegetve követett el, a Btk. 353. §-ának 1. pontja szerint kell minősíteni. A gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyújtogat ássál vagy más súlyos vagyoni kár okozásával való fenyegetés nemcsak ily tartalmú nyilatkozatokkal, hanem a fenyegetés tartalmát megvalósítani alkalmas konkrét tényekkel, szándékosan ilyen célból teremtett helyzetekkel, szavak használata nélkül is kifejezhető. (Kúria 1923 ápr. 4. B I. 7943/1922. sz.) Indokok.... A minősítésben vitás kérdés az, hogy az a valónak elfogadott tény, amely szerint a vádlott, mint a megszálló román haderő tisztje 6—8 főnyi fegyveres katonából álló járőrrel a sértetteknél megjelenve, s egy esetben a sértettet letartóztatással is fenyegetve a sértetteket értékes ingóik elvitelének tűrésére kényszerítette, kimeríti-e a Btk. 353. §-ának 1. pontjában körülírt minősítő körülményeket vagy nem? A kir. Kúria a vitás kérdési igenlegesen döntötte el, mert a gyilkossággal, súlyos testi sértéssel, gyujtogatással vagy más súlyos vagyoni kár okozásával való fenyegetés nemcsak ily tartalmú nyilatkozatokkal, hanem a fenyegetés tartalmát megvalósítani alkalmas konkrét tényekkel, szándékosan ilyen célból teremtett helyzetekkel, szavak használata nélkül is kifejezhető. Az így élő erőként a sértett elhatározására ható fenyegetés foka, súlya, veszélyessége pedig mindig a szemben álló felek személyi sajátságainak és erőviszonyainak, nemkülömben a sértett elhatározását befolyásoló kísérő körülményeknek kellő mérlegelésével állapítandó meg. E keretben tekintve és értékelve a föntemlített tényt, jogilag teljesen érthető az az eredmény, amely szerint a zsarolások sértettjei az adott esetben ingóságaik elvitelét azért tűrték, mert hallomásból, hírből, tapasztalatból tudták, hogy ellentállás esetén a legkedvezőbb esetben is keserves sanyargatásnak, súlyos testi