Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 59 folyó ellenséges uralom mindezek szerint arra a következtetésre kényszerít, hogy a vádbeli eset idején a bűncselekmény elkövetésének helyén a szerb katonai parancsnokság és a szerb hadbíróság az adott esettel kapcsolatban a saját törvényünk gyanánt becikkelyezett nemzetközi egyezmény rendelkezései szerint hatóságnak volt tekintendő. S minthogy pedig nem lehet vitás az sem, hogy a megszálló hadsereg magát a kémkedéssel szemben jogosan védheti és a kémeket megbüntetheti, az adott viszonyok közölt és az előállott rendkívüli helyzetben sülyos bűncselekmény volt az, amellyel a vádlott a sértettet tudva hamisan vádolta oiy hatóságok előtt, amelyek akkor és ott a kémkedés bűntette fölött ítélkezni hivatva voltak. Ezek alapján a kir. Kúria is jogilag megállapítja, hogy vádlott halóság előtt büntetendő cselekménnyel, nevezetesen a kémkedés bűntettével vádolta hamisan a sértettet. E jogi megállapítás helyessége mellett szól a nemzetközi jogból merített és föntebb vázolt indokok mellett az a büntetőjogi érv is, hogy a kémkedés magyar büntetőjog szerint is súlyos bűntett, s adotthoz hasonló esetben a magyar hadsereg is védekeznék a kémkedés veszélyével szemben; tehát a vádlott jelenleg oly cselekményre vonatkozó hamis vád miatt mondatik ki bűnösnek, amely úgy a hazai törvény, mint az ellenséges hatalom törvénye szerint bűntett. . . = A szöveg 3. bekezdésében foglalt hivatkozás helyesen a következő : 1913 rXLIII. tc. Az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezése tárgyában ; az 1. 5;. 4. pontban említett egyezmény a szárazföldi háború törvényeiről és szokásairól: IV. Egyezmény, Melléklet 42. és 43. §-ai. 67. /. A Btk. 315. §-ának 2. tételében meghatározott közegészség elleni bűntett befejezést nyer az életnek, illetőleg az egészségnek a veszélyeztetésével; eredmény a befejezettséghez nem szükséges. — //. E bűntett esetében a szándék az életveszélyeztetésnek vagy az egészségrontás veszélyének a lehetőségét foglalja magában. — ///. Az életveszélyes élelmicikk nem kell, hogy az egészségre ártalmas anyaggal kevert is legyen; csupán az enyhébb jellegű egészség veszélyeztetésnél írja elő a törvény a bűntett létesüléséhez az ártalmas anyag keverését is. (Kúria 1922 márc. 20. B I. 6887/1922. sz.)