Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

58 Büntetőjogi Döntvénytár. bűncselekmény, nevezetesen a Btk. 227. §-ában meghatározott hamis vád bűntette, amelyben a vádlott helyesen, a törvénynek megfelelően mondatott ki bűnösnek. A vádlott ugyanis a szerb megszállás idejében a sértett körjegyzőt a szerb katonai parancsnokság és azután a szerb hadbíróság előtl tudva hamisan azzal vádolta, hogy az őt pénzzel reávette, mikép a szerbeknek a demarkációs vonal mentén elhelyezett haderejét kémlelje ki. E hamis vád következtében a sértett sok meghurcolásnak volt kitéve, több napi fogvatartást szenvedett el s jelentékeny pénzkiadásai is támadtak, míg a hamis vád súlya alól végleg megmenekült. Ennek az esetnek jogi elbírálásánál a Btk. mellett a nemzetközi jogszabályok, nevezetesen az 1913. XLIII. törvényben becikkelyezett hágai egyezmény és ennek melléklete is figyelembe veendő. A Btk. 227. §-a azt mondja, hogy a hamis vádat az követ el, aki mást valamely hatóság előtt büntetendő cselekmény elkövetésével tudva hamisan vádolt. A megoldandó jogi kérdés most már az, hogy a megszállott magyar területen a szerb katonai parancsnok és a szerb hadbíróság a mi törvényünk szerint tekinthető-e hatóságnak; továbbá, hogy a magyar büntetőtörvény szerint bűncselekménynek mondható-e az, amivel a vádlott a sértettet a szerbek előtt megvádolta ? A kérdés megoldásánál abból kell kiindulni, hogy bár a szerb megszállást a magyar állam sem törvényesnek, sem szükségesnek el nem ismeri, az az ellenséges megszállás mégis a háború egyik folyománya, s mint ilyen háborús uralmi tény, amelynek nemzetközi jelentősége és helyi következményei vannak. Ezeknek ád kifejezést és ezeket szabályozza a törvénybe iktatott hágai egyezmény, amelynek melléklete a 42. §-ában azt mondja, hogy megszállottnak tekintendő az a terület, amely tényleg az ellenséges hadseregének hatalmába került. E területen a 43. §. szerint a megszálló ellenséges sereg végezi a közrendet védő igazgatást és pedig lehetőleg az országos törvények szerint, de ha ez nem lehet, a saját törvényének alkalmazásától sincs eltiltva. Amely eset tehát az országos törvények szerint el nem bírálható, azt a megszálló ellenséges hatalom természetesen a saját törvénye szerint fogja elbírálni. Ilyen eset a szerb hadsereg veszélyeztetésével elkövetett kémkedés is, amelyben a megszálló hadsereg az egyezmény mellékletének 30. §-a szerint ítélethozásra van kötelezve. Ezt az ítéletét pedig — nemzetközi büntető kódex hiányában — nem alapíthatja másra, mint saját törvényére, amely szerint pedig a kémkedés súlyos bűntett, amelynek a háborúban végzetes, vagy legalább nagyon súlyos következményei vannak. Ilyen sors elé helyezte a sértettet a vádlott hamis vádja. A megszállásnak háborús ténye, s az ebből