Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. XXIII 86. Az 1921:111. tc. 5. §-ának el&ő bekezdésében megbatározott vétség vádja az internacionalónak nevezett proletárdal eléneklése miatt. Felmentés ______ _ ___„„_______ 94 82. Az 1921:111. tc. 6. §-ának első bekezdésében meghatározott izgatás elkövethető való adatoknak rosszhiszemű beállitásával, célzatos csoportosításával és az ingerültség kiváltására alkalmas színezésével is„. __ _ „_ .... _. __ _ .... _ „ „_ 90 106. Az 1921 :111. tc. 6. § ának 1. bekezdésében meghatározott izgagatás vádja esetében az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből a kir. Kúria állapítja meg következtetés útján, vájjon a kifogásolt nyilatkozatban a gyűlöletre izgatás támadó ereje észlelhető-e; ily vád esetében a bűuösség megállapításához nem elég a vádlott gyűlölete, hanem okvetlenül kell a másokban való hasonló gyűlölet keltésének a lehető*ége, mert csupán ez alkalmas arra, hogy az állami és a társadalmi rendet — védő intézményeinek támadásával — komolyan veszélyeztesse _.._„_.„„„ .... _______ __ __ 120 107. Az 1921 : Hl. tc. 6. §-ának első bekezdésében meghatározott vétségnek a nyilvánosság nem alkotó eleme, ennélfogva az izgatás cselekménye akár egy ember jelenlétében is megvalósítható. Nem zárja ki az izgatás lehetőségét, hogy a nyilatkozat egyes részei, nyers adatai valók, igazak; mert az ilyenek egyoldalú rosszhiszemű, vagy tudatosan helytelen beállítású, rikító kiemelése az ellenszenv, a megvetés, a gyűlölet felkeltésére minden másnál alkalmasabb. Izgat az, aki tudatosan olyan nyi atkozatot tesz, amelynek tartalma saját belátása szerint a hallgatóságra gyűlöletes, ellenszenvet keltő hatással járhat __ 121 34.1. Az 1921:111. tc. 7. §-a alá eső vétségnek az állított vagy terjesztett tények valótlansága a tényálladéki eleme; mikor a vádlott — szemben a kir. törvényszéknek azzal a megállapításával, amely szerint az állított, illetőleg terjesztett tények valótlanok — a fellebbviteli főtárgyaláson a valóság ellenbizonyítására tett indítványt és ezt az indítványt a kir. tábla elutasította, a Kúria felülvizsgálata alá esik, vájjon a vádlott által felkínált adatok alkalmasak-e a valóság beigazolására _ 24 79. Az 1921:111. tc. 7. § ának első bekezdésében meghatározott, az állam és a nemzet- megbecsülése ellen elkövetett vétség vádja esetében a Vülóság bizonyítása nem a becsület védelméről szóló 1914: XLI. tc. 13—15. §-aiban előírt módon és föltételek mellett történik: hanem az a Bp. rendes szabályai szerint oly irányban és keretben teljesítendő, hogy az alkalmazandó büntetőtörvény minden jogi alkotó elemének megfelelő és valónak vett adatok, körülmények, tények legyenek megállapítva; mert az ítélőbíróság kellő és szabad mérlegeléssel, gondos értékeléssel csak így döntheti el azután, hogy a vádbeli cselekmény tényelemei a törvényes tényálladék jogi alkotó elemeit megvalósították-e vagy nem __ ... _ „ 86 80. A nehéz megpróbáltatásoknak kitett ós a meggyengült jogérzettől kevés erővel támogatott magyar állami jogrend kiállja a tárgyilagos bírálatot és az azonosság alapján más államok jogrendjével való higgadt egybevetést. Valótlan az a tényállítás, hogy ebben az országban a háborút konzerválták avégből, hogy a birtoktalanokat tökéletesen kifoszthassák, az ellenforradalmi rémuralmat fenntarthassák, a vésztörvónyszéket működtessék, a közszabadságot elkobozzák, az állampolgári