Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

XIII Tartalommutató. Lap szabályra — a Bp. 384. § l. b) és a Bpn. 33. §. első bekezdése alapján az ügy érdemében ítéletet boz _____ _ 20 14. Az Ube 19. § a és a Bp 385 §. 2. pontja alá eső semmisségi ok, ha árdrágító visszaélés bűntettének vádja esetében az uzsorabíróság nem kötel< zte vagyoni elégtételre a vádlottat, jóllehet a terhére megállapított cselekmény súlyosabb megítélés alá esik _ .._ _ _ _ _____ _ _ 9 26. Akkor, ha a bíróság a vádlottat oly bűncselekmény miatt ítéli el, amely a törvény szerint bűntett ugyaD, de amely bűntettet a bíróság annak folytán, hogy a Btk. 92. §., vagy 66. §., vagy 72. §-ának alkalmazásával fogházbüntetést szabott ki, a Btk. 20. § ának megfelelően vétséggé változtatott át, az eljárási jog szempontjából nem bűntett, hanem vétség miatt való elítélés esete forog fenn. Ennek folyián ilyen esetben az uzsorabíróság elsőfokon hozott ítelete ellen az Ube. 19. §-ának 3. pontja nincs helye semmisségi panasznak ________ 20 57. Az Ube. értelmében a Bp. 384. §. 9. pontja alapján semmisségi panasz nem használható és a Kúria előtt új tényállításoknak és új bizonyítékok előterjesztéséne k nincs helyük._ _ 47 59. Oly ügyben, amelyben az uzsorabír ság járt el, az iijrafelvétel kérdésében való határozathozatalra nem az uzsorabíróság, hanem a kir. törvényszék bír hatáskörrel és az újrafelvett eljárásban minden vonatkozásban a Bp. szabályait kell alkalmazni __„__„_„_„__„_„_ 48 1921:111. tcikk. Az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről. 105. Az 1921 :III. tc. 2. §-ának 1—4. pontjaiban körülírt bűntettek önál:ó tónyálladékot tüntetnek fel akkor, ha azokat az állam felforgatására és az .>sztályuralom erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal összefüggően és a mo.galom céljára oly egyén követi el, aki a mozgalom szervezésétől, kezdeményezésétől, vezetésétől stb. távol áll. s abba tevékeny részt vevőén csak a mozgalom javára elkövetett bűntett vagy vétséggel kapcsolódik bele. Az 1921 : III. tc. 2. § ának első bekezdése : egy a minősítési körülményekből és a büntetési tételből álló kerettörvény, amelybe az alapbűncselekmény tartalmát a Btk. Második Készének egyes tényálladékai adják, amit a Bp. 327. §. második bekezdésének a) és b) pontjai értelmében az ítéletben kifejezésre kell juttatni. Az 1921 : III. tc. 2. §-ának második bekezdése az 1. §. első bekezdésében meghatározott bűntettnek — mintegy a kiterjeszt tt felbujtói felelősség alapján — egy minősített esetét állapítja meg _ _ „ _ _ .„. _ 115 104.1. Bolsevista agitáció Szovjet-Oroszországban magyar hadifoglyok között. Az 1921 : III. tc. 2. § ának 2. pontjában meghatározott delictum complexnm megállapítása (Btk 144. §. 5. pontja alá eső hűrlenség és a Btk. 391. §-a alá eső közokirathamisítás bűntetteivel összefüggoleg). — II. A bresztlitovszki békekötés törvénybe iktatva soha sem lett, tehát az nem létezőnek tekintendő ; a trianoni békekötés pedig a volt orosz birodalomnak Szovjet-Oroszországra vonatkozó részére nem vonatkozik. Ehhez képest a magyar állam és Szovjet-Oroszország között az ellenséges viszony jogilag ma is fennáll _ _ „ „ _ _ 113