Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. XIX delt közszükségleti cikket forgalomba hozza-e, vagy ne s mikor és mily föltételek mellett tegye ezt, hanem a fogyasztó közönség érdekében az erkölcstelen kapzsiság megfékezése s a lehetőség határain belül az árak emelkedésének megakadályozása végett bizonyos tiltó szabályokat állít fel: az őstermelőt sem illeti teljes gazdasági szabadság. — II. 36 q zsírnak a forgalombahozataltól való visszatartása oly méretű árdrágítás, mely a közellátás érdekét súlyosan veszélyezteti, — III. Az a körülmény, hogy a bűncselekmény külsőleg valamely magánjogi ügylet vagy jogviszony formáját is magánviseli, büntetőjogi szempontból közömbös, mert a büntetőjogi értékelés független és önálló a magánjogi értékeléstől és egyik a másikat nem befolyásolja. Ha valamely magánjogi viszony bűncselekményt tartalmaz, a vádlott a magánjogi vis/onyra, mint büntetőjogi felelősséget kizáró okra ép oly kevéssé hivatkozhatik, mint ahogy a magánjogilag kötelezettet sem mentesíti az, hogy cselekményét bűncselekménynek is minősítették. Bűnsegéd az, aki a forgalombahozataltól visszatartott zsírt mint bizományi árút átvette és két hónapon át a hűtőházban tárolta _ .... _ 12 99. A «követel» szó az 1920 : XV. tc. alkalmazása szempontjából nem azt jelenti, mintha az árnak aiku eredményének kellene lennie, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan piiszta kijelentés is, amely szerint valaki közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. Az áraknak a kirakatba történt kifüggesztése pedig az ily pus/.ta kijelentésnek hatályával bír _ ______ 106 100. Az a piaci árús, aki a rendőri kózeg kérdésére megmondja, hogy a közszükségleti cikket mily áron adja el, már tényleg ennyit követelt is, jóllehet a túlmagas árt nem egy vásárolni akaró fogyasztótól igényelte _______ __ 107 98. Az 1920: XV. to. 1. §. 2. pontjában meghatározott árdrágító visszaélés vádja esetében a bűnösség megállapítása szempontjából a túlmagas ár követelése már magában is elegendő és e tekintetben közömbös az, hogy a vádlott később az eredetileg követett ár helyett annál kevesebbel is beérte ______ 106 95. Utánpótlási ár. — I A gazdasági élet viszonyaként tekintettel kell lenni arra az árra is, amelyen a kereskedő az árút pótolni tudja, de csak olyan mórtékben, mint amilyen mértekben azt a társadalmi igazságosság megengedi, mert a valutaromlásból eredt kedvezőtlen gazdasági helyzetből mindenkinek, tehát a kereskedőnek is ki kell vennie a reá eső részt. — II. A kereskedő a korona magasabb árfolyama mellett beszerzett közszükségleti cikk beszurzési árához az eladás napján esetleg bekövetkezett árfolyamcsökkenés alapul vételével kiszámított utánpótlási árat a ma»a egészében hozzá nem számíthatja, hanem az utánpótlás lehetősége tekintetében az eladáskor az árfolyam csökkenése következtében fennforgó veszély terhét a vevővel legalább is megosztani tartozik ______ 103 102. Az 1920: XV. tc. 1. §. 2. pontja nem a kizárólag az eredeti beszerzési ár alapul vételével kiszámított ár túllépését rendeli büntetni, hanem büntetni rendeli azt a cselekményt, amikor valaki a közszükségleti cikkért olyan árat követel, amely a beszerzési áron és egyebeken felül a gazdasági élet viszonyait is figyelembe véve, á méltányos hasznot meghaladó nyereséget foglal magába. A kereskedő, ha a gazdasági élet követeiméin.