Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

XX Tartalommutató. nyeiből, beszerzési lehetőségéből és szükségességéből eredő körülmények ezt indokolttá teszik, az árújáért büntetőjogi következmények nélkül követelhető ár kiszámításánál jogosítva van azt az árat alapul venni, amelyen ő abból az árúból az eladás időpontjában újat vásárolhat (utánpótlási ár) ; mert ellenesetben árúkészletét csak részben tudná pótolni „ _ ^ 109 103. Az oly ügyletkötés, amelyikben az egyik fél azzal a tudattal vesz részt eladó minőségben, hogy az általa eladott árú a birtokában nincsen és azt a kikötött határidőre megszerezni nem is akarja vagy nem is tudja, nem tisztes kereskedelmi tevékenység, hanem szerencsejáték, amely a közgazdasági életet súlyos veszéllyel fenyegeti. Az ily üzleti visszaélés a reális árúk árának a drágulására vezet. Terménykereskedésre nem jogosított bankbizományos elítélése az 1920: XV. tc. 1. §. 4. pontjában meghatározott árdrágító visszaélés címén a tőzsdén kötött fedezetlen határidőügylet miatt™ „„ ____.„__ 111 50. Munkabéruzsora esetei. Szorult helyzet alatt nemcsak az anyagi, hanem azt a kényszerhelyzetet is érteni kell, amely csupán mások szakszerű munkájának igénybevételével szüntethető meg. Munkabéruzsora megállapítható oly esetben is, mikor a munkadó előre megegyezett a munkavállalóval a munkadíj összegére nézve és a munkavállaló a munkát ez alapon végezte. Aránytalanul magas munkabér követelése — I. két hold föld felszántásáért; — II. hordók javításáéi t; — III. hályhák rendbehozásáért; — IV. fehérneműtisztításért; — V. cipőtalpalásért ._ „.„__„._ — .,__.-_„-___ 40 51. Az 1920: XV. tc. 1. §-ának 4. pontjában meghatározott vétség nem csupán láncolatos kereskedés útján követelhető el. E vétséget elköveti mindenki, «aki közszükségleti cikkel árdrágításra alkalmas módon üzérkedik». Az üzérkedésnek azonban több módja lehet s ezek közül a láncolatos kereskedést a törvény csak egyik különös elkövetési módként emeli ki. A törvény szempontjából üzérkedés : a közszükségleti cikkeknek minden olyan nyerészkedési célból adása-vevése, forgatása, azokkal való mindennemű olyan lukrativ vállalkozás, amely a fogyasztóknak a törvény által védett azt az érdekét, hogy közszükségleti cikkeket megfelelő áron beszerezhessenek, közvetve vagy közvetlenül sérti vagy veszélyezteti. A vádlottaknak az a ténykedése, hogy egy szövetkezetnek egész évi tejtermelését — és pedig napi 800 liter tejet — árverés útján, tehát árfelhajtást célzó módon árúba bocsátották: az árdrágító üzérkedésnek kirívó példája. Üzérkedést követ el ebben az esetben az árverési vevő is.._ __„_„.._____„ „ „ _„ ~~ „_ 44 52. Az árúnak — rendes forgalma szerint — a termelőtől a nagykereskedőhöz, ettől a kiskereskedőhöz vagy iparoshoz kell eljutnia. A vádlott, aki miut iparigazolvánnyal bíró ékszerész továbbeladás céliából ékszerész-társaitól és ezek sorában ily iparigazolvánnyal bíró testvérétől ezüsttörmeléket vásárolt: szükségtelen láncszemként illeszkedett a forgalomba. Ez a beilleszkedés feltétlenül alkalmas volt arra, hogy árdrágulást vonjon maga után, mert a vádlott a viszonteladási árból kívánta fedezni saját üzleti hasznát, ami kitűnik abból is, hogy a vásárlás és viszonteladás közötti többletből tartotta fenn magát, miután iparát nem gyakorolta... _„.„_„„_______ 45 53. Minthogy a budapesti piacokon a cselekmény elkövetése ide-