Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 113 Nemzetgazdaságtani alaptétel az, hogy az áralakulás — a mindenkori kereslet és kínálat közötti viszony eredménye, mennél nagyobb a kereslet s kisebb a kínálat, annál drágább az árú, viszont pedig, ha a kínálat haladja túl a kereslet mértékeit, ez árcsökkenést von maga után. Ugyanaz továbbá az is, hogy a piacra kerülő árúk mennyisége, vagyis az árúkészlet nagysága szintén nagy befolyást gyakorol az áralakulásra. Ha egy agrárállamban, mint amilyen Magyarország, a színleges ügyletek, különbözeti ügyletek kötése révén jóval több termény kerül vételre, mint amennyit az ország termelése előállítani tud, kétségtelen, hogy ez a meglévő, a reális árúk árának a drágulására vezet, mert a színleges kereslet nagyobb voltánál fogva állandó emelkedést mutató tőzsdei árjegyzések — melyekből ki nem olvasható, hogy reális, avagy különbözeti, tehát színleges ügyletek után alakultak — a reál árú tulajdonosait az árú visszatartására, s még kedvezőbb áralakulás bevárására ösztönzik, ami árúhiányt von maga után, az árúhiány pedig a drágulásnak szülője. Figyelemmel a fent előadottakra a vádlottnak cselekménye az 1920: XV. tcikk 1. §. 4. pontjában meghatározott árdrágító visszaélés vétségének az összes tényálladéki elemeit magában foglalja . . . 104. I. Bolsevista agitáció Szovjet-Oroszországban magyar hadifoglyok között. Az 1921: III. tc. 2. §-ának 2. pontjában meghatározott delictum complexum megállapítása (Btk. 744. §. 5. pontja alá eső hűtlenség és a Btk. 391. §-a alá eső közokirathamisítás bűntetteivel összefüggőleg). — II. A bresztlitovszki békekötés törvénybe iktatva soha sem lett, tehát az nem létezőnek tekintendő; a trianoni békekötés pedig a volt orosz birodalomnak Szovjet-Oroszországra vonatkozó részére nem vonatkozik. Ehhez képest a magyar állam és Szovjet-Oroszország közölt az ellenséges viszony jogilag ma is fennáll. (Kúria 1923 okt. 24. B I. 4625/1923. sz.) A kir. Kúria: A semmisségi panaszoknak a Bp. 385. §. 1. a) és b) pontjaira vonatkozó részét elutasítja, a vádlott és védője által a Bp. 385. §. 3. pontja alapján bejelentett semmisségi okból azonban a főbüntetés kiszabása tekintetében mindkét alsóbbfokú bíróság ítéletét mngsemmisíti, a vádlott javára a Btk. Büntetőjogi Döntvénytár. XVI. 8