Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

Büntetőjogi Döntvénytár. 107 Indokok: ... A védőnek azon érvelése, hogy a vádlott az inkriminált kabát-árakat bár kiírta a kirakatba, de azokat ügylet­kötésnél nem követelte s a kabátokat a kiírt áraknál olcsóbb áron szokta eladni, az ügy eldöntésére nézve lényegtelenként figyelembe vehető nem volt, mert (a kir. Kúriának a Büntetőjogi Határozatok tárába felvett E. H. 1921. évi május hó 3-áa B II. 304 1921. sz. ítélete szerint) az 1920: XV. tc. 1. §. 2. pontjába ütköző bűn­cselekmény nem az ügyletkötéssel, hanem már az ár követelésé­vel létesül. A ((követel)) szó pedig az 1920. évi XV. tc. alkalmazása szempontjából nem azt jelenti, mintha az árnak alku eredmé­nyének kellene, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan puszta kijelentés is, amely szerint valaki köz­szükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. Az áraknak a kirakatba történt kifüggesztése pedig az ily puszta kijelentésnek hatályával bír . . . = L. a jelen kötetben 98. és 100. sorszám alatt közölt határozatokat is. 100. Az a piaci árús, aki a rendőri közeg kér­désére megmondja, hogy a közszükségleti cikket mily áron adja el, már tényleg ennyit követelt is, jóllehet a túlmagas árt nem egy vásárolni akaró fogyasztótól igényelte. (Kúria 1923 május 23. B II. 1179/1923. sz.) — L. BDtár XIV. 23.. 25., 65., XV. 29. sorszám alatt, továbbá a jelen kötetben 98. és 99. sorszám alatt közölt határozatokat. 101. Az 19U:XLI. tc. 2. §-a üldözi a szemé­lyiség meggyalázását és megvetését, valamint a sze­mély társadalmi értékének azáltal való kisebbítését is, hogy a tettes annak valamely lényeges tulaj­donságát szándékosan tagadja vagy kétségbe vonja ; sőt üldözi az önérzetnek szándékos nevetségessé té­tellel való sértő megbántását, valamint a szemérem­érzetnek megsértését is. Szóval a büntetőjogi véde­lem tárgya minden oly szándékos kifejezés vagy cselekmény, mely az emberi méltóság kisebbítését maga után vonhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom