Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

406 Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok : . . . Jogszabálysértést foglal magában a vagyoni elégtétel mellőzése iránti rendelkezés, mert ennek megállapítása nem függ attól, hogy az elért vagy elérni szándékolt nyereség nagysága kideríthető-e vagy sem, amennyiben az ép úgy, mint a vádlott vagyoni helyzete, nem előfeltétele a vagyoni elégtétel kiszabhatásának, hanem csak tájékoztató adat arra, hogy mek­kora legyen a bírói belátás szerint megállapítandó vagyoni elég­tételnek az összege. Minthogy a vádlott bűntettet követett el s így a vagyoni elégtétel kiszabásának törvényes feltételei fenn­forognak ; minthogy a vádlott vallomása alapján az is megálla­pítható, hogy ő egy hónapon át — 25 liter tej után 8 K-s ár­túllépéssel — 6000 K jogtalan nyereségre tett szert s az eljárás adatai szerint további visszaélésnek a bűnügyi nyomozás meg­indítása vette elejét; minthogy végül a törvény értelmében a vagyoni elégtétel az elért vagy elérni kivánt nyereség többszö­röséből is állhat s az a törvény rendszerére tekintettel akkor is kiszabható, ha a Btk. 92. §-a alkalmaztatott a főbüntetés kisza­básánál : a vádlottnak anyagi viszonyaival arányos vagyoni elég­tétel megfizetésére való kötelezése indokolt. 98. Az 1920: XV. tc. 1. §. 2. pontjában meg­határozott árdrágító visszaélés vádja esetében a bű­nösség megállapítása szempontjából a túlmagas ár követelése már magában is elegendő és e tekintet­ben közömbös az, hogy a vádlott később az erede­tileg követelt ár helyett annál kevesebbel is beérte. (Kúria 1923 júl. 24. Bsz. 2753/1923. sz.) = V. ö. az alábbi 9!). és 100. sorszám alatt közölt határozatokat is. 99. A ((követeb) szó az 1920: XV. tc. alkalma­zása szempontjából nem azt jelenti, mintha az ár­nak alku eredményének kellene lennie, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan puszta kijelentés is, amely szerint valaki köz­szükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. Az áraknak a kirakatba történt kifüg­gesztése pedig az ily puszta kijelentésnek hatályá­val bír. „ . (Kúria 4923 szept. 5. B II. 2590/1923. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom