Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

406 Büntetőjogi Döntvénytár. Indokok : . . . Jogszabálysértést foglal magában a vagyoni elégtétel mellőzése iránti rendelkezés, mert ennek megállapítása nem függ attól, hogy az elért vagy elérni szándékolt nyereség nagysága kideríthető-e vagy sem, amennyiben az ép úgy, mint a vádlott vagyoni helyzete, nem előfeltétele a vagyoni elégtétel kiszabhatásának, hanem csak tájékoztató adat arra, hogy mekkora legyen a bírói belátás szerint megállapítandó vagyoni elégtételnek az összege. Minthogy a vádlott bűntettet követett el s így a vagyoni elégtétel kiszabásának törvényes feltételei fennforognak ; minthogy a vádlott vallomása alapján az is megállapítható, hogy ő egy hónapon át — 25 liter tej után 8 K-s ártúllépéssel — 6000 K jogtalan nyereségre tett szert s az eljárás adatai szerint további visszaélésnek a bűnügyi nyomozás megindítása vette elejét; minthogy végül a törvény értelmében a vagyoni elégtétel az elért vagy elérni kivánt nyereség többszöröséből is állhat s az a törvény rendszerére tekintettel akkor is kiszabható, ha a Btk. 92. §-a alkalmaztatott a főbüntetés kiszabásánál : a vádlottnak anyagi viszonyaival arányos vagyoni elégtétel megfizetésére való kötelezése indokolt. 98. Az 1920: XV. tc. 1. §. 2. pontjában meghatározott árdrágító visszaélés vádja esetében a bűnösség megállapítása szempontjából a túlmagas ár követelése már magában is elegendő és e tekintetben közömbös az, hogy a vádlott később az eredetileg követelt ár helyett annál kevesebbel is beérte. (Kúria 1923 júl. 24. Bsz. 2753/1923. sz.) = V. ö. az alábbi 9!). és 100. sorszám alatt közölt határozatokat is. 99. A ((követeb) szó az 1920: XV. tc. alkalmazása szempontjából nem azt jelenti, mintha az árnak alku eredményének kellene lennie, amelyből az illető engedni nem hajlandó, hanem elég már az olyan puszta kijelentés is, amely szerint valaki közszükségleti cikk árát a megengedettnél magasabb árra mondja. Az áraknak a kirakatba történt kifüggesztése pedig az ily puszta kijelentésnek hatályával bír. „ . (Kúria 4923 szept. 5. B II. 2590/1923. sz.)