Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

96 Büntetőjogi Döntvénytár. 87. Rágalmazást követ el, aki másnak oly magatartást, oly érzületet tulajdonít, amelyből arra lehet következtetni, hogy az illető kommunista. (Kúria 1923 aug. 28. B I. 3097 1923. sz.) Indokok : Az irányadó tényállás szerint a vádlott a vád tárgyává tett sajtóközleményben a sérlettet olyan színben tüntette föl, mint aki állítólagos kommunista-emberrel benső viszont folytat ; bizonyára kommunista-dolgokat beszél meg; holott a sértett, mint főispáni titkár, a felsőbbhatóságoknak a kommunisták megfigyelésére vonatkozó rendelkezéseit van hivatva elintézni. A vádlott a sértettnek ezt az így leírt magatartását azzal jellemezte, hogy a vörösfolt (az állítólagos kommunista) megtalálta — a sértettben — a maga zsákját a vármegyeházán. E tényállás a sértettnek olyan cselekvési, oly magatartást, oly érzületet tulajdonít, amelyből csak arra lehet következtetni, hogy ő is kommunista s mint ilyen bizalmas összeköttetést tart fönn kommunistával. Ez pedig nemcsak megbecstelenítő, megszégyenítő kifejezés, hanem oly esetszerűen jellemzett határozott tényállítás, amely ha való volna, a sértett bűnvádi vagy fegyelmi felelősségrevonását eredményezhetné és Őt közmegvetésnek tenné ki. A kir. ítélőtábla eszerint a vádbeli tettet a törvénynek megfelelően minősítette . . . = Adalékok a tényállítás fogalmához : BDtár X. 124., X. 438., X. 177., X. 178., X. 206. 88. Református presbitérium sérelmére, elkövetett rágalmazás vétsége esetében a magánindítvány előterjesztésére és a magánvád képviseletére a község lelkésze, akadályoztatása esetében az esperes és a gondnok, vagy főgondnok van hivatva, azonban egyespresbitériumi tagok sérlettkép nem léphetnek föl. (Kúria 1922 dec. 6. B I. 3841 1922. sz.) indokok: . . . Való lény, hogy a vádbeli sajtóközlemény kizárólag a m —i presbitérium, mint törvény által alkotolt testület ellen irányult és ezt a testületet személy megnevezése nélkül hivatásának gyakorlása miall lámadta meg. Ebből pedig nyilvánvaló, hogy az adott esetben a magánindítvány megtételére, valamint a magánvád emeléséhez joga csakis annak a szervnek volt, melyet a törvény erre a célra, vagyis a presbitérium képviseletére kirendelt. A presbitérium nem lévén közhivatal, hanem csak köz-