Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

92 Büntetőjogi Döntvénytár. természetét felismerje. Ezt a vádlott is felismerte, annyira, hogy nyilatkozatát izgatásra irányuló szándékkal tettnek kell tekinteni. Hogy a vádlott mindezt csak adójának nagysága miatt támadt ingerültségében zúgolódáskép tette, nem mentő körülmény, mert a vádbeli cselekmény indító oka a bűnösség megállapításánál közömbös. A zúgolódás pedig szintén büntetendő, ha tartalma a büntetőtörvénybe ütközik. A semmisségi panaszok a Bp. 385. §. 4. a) pontjára alapított részének tehát nincs anyagi jogi alapja. . . . Van a kir. táblai ítélet minősítésében jogi tévedés; azonban az a vádlott javára történt és így megfelelő perorvoslat nélkül nem helyesbíthető. Ugyanis a vádlott az adófizetés megtagadására irányuló egyenes felhívást a gyülekezeten nyilvánosan szóval azzal is indokolta, hogy a kivetett és behajtani akart adó csak az uraknak kell, -hogy osztozkodjanak rajta. Ez a nyilatkozat teljesen alkalmas arra, hogy a tekintélyes számban jelen voltaknak a nagy adó miatt amúgy is izgatott lelkületét az úriosztályellen való gyűlöletre ingerelje; mert e kifakadással a tárgyilagos bírálatra kevésbé képes, az ellenszenvet kiváltó ingerültségre ellenben hajlamos földmívesosztály előtt, az úriosztály úgy van odaállítva, mint amely nagy adókkal képes nyúzni a földmívesnépet azért hogy munkája hasznát magához kaparítsa. A vádlottnak ez a nyilatkozata tehát teljes mértékben kimeríti a Btk. 172. második bekezdésébe ütköző s az 1912:LX1I1. tc. 19. §-a szerint minősülő osztályelleni gyűlöletre való izgatás bűntettét s így nem volt jogi alap arra, hogy a kir. törvényszék ítéletének ezirányú jogi megállapítása mellőztessék. A oszlályelleni gyűlöletre izgatás külön megállapítását az adott esetben ugyanis nem zárja ki az a körülmény, hogy az az engedetlenségre való felhívással egy összefüggő nyilatkozatban követtetett el, mert az összefüggés külön törvényi rendelkezés nélkül ily beolvasztó erővel nem bír, hanem abból annyi bűncselekmény áll elő, amennyinek törvényes tényálladékát kimeríti. Az osztályellenes izgatás megállapítását továbbá az a körülmény sem zárja ki, hogy az osztályellenes gyűlölet felkeltésére alkalmas nyilatkozat azzal összefüggésben az adófizetés megtagadására irányuló egyenes felhívás egyik indokaként szerepel, mert osztályellenes gyűlöletre izgatást indok-gyanánt sem szabad elkövetni, s mert nem vitás, hogy az eszköz cselekmény nem válik büntetlenné azért, mert a cselekmény függeléke. A nyilatkozat idevágó részének élessége folytán sikerrel az sem vonható kétségbe, hogy az úriosztály ellen szóló nyilatkozat tartalma olyan, hogy a vádlott okvetetlenül beláthatta, mikép az nagyon is alkalmas, a földmívesosztály gyűlöletének kiváltására a kipellengérezett úriosztály ellen. A vádlottnak e tagadhatlan belátása pedig kimeríti az osztály-