Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

74 Büntetőjogi Döntvénytár. V. ö. Kúria: A vádló kísérlet miatt emelt vádat és a kir. törvényszék a vádlottat kísérlet miatt ítélte el; a vádló súlyosbításért fellebbezett. Minthogy így a minősítés jogerőre emelkedett, befejezettség nem állapítható meg, jóllehet ;i törvény helyes értelmezése szerint befejezett bűncselekmény forog fenn. A szabad minősítés lehetősége a kir. táblánál csupán akkor van meg, ha felmentő ítéletet vizsgál felül (BDlár VII. 5. L). A vádló gondatlanságból okozott emberölés miatt emelt vádat és a kir. törvényszék felmentő ítéletet hozott; a vádló a felmentés miatt fellebbezett. A felsőbíróság a perorvoslat alapján halált okozó súlyos testi sértést állapított meg (IUT. LXIV. k., 133. 1.). A kir. törvényszék csalásban való részesség helyett tévesen bűnpártolást állapított meg, de emiatt a vádló nem fellebbezett; a részleges jogerő kimerül abban, hogy a minősítést nem lehet megváltoztatni, oly anyagjogi joghatást azonban, mint aminőt a Blk. 378. §-a megállapít, nem von maga után (BDlár IX. ü23.). A jogerőre emelkedett minősítés kizárja ugyan a súlyosbítást, de nem zárja ki az"t, hogy a helyes megítélés szerint hivatalból üldözendő bűncselekmény miatt a bűnvádi eljárás szorgalmaztassék (BDtdr XII. (57.). — A Kúria jogegységi tanácsának 11. sz. büntető döntvényéi BDlár XV. H. sorszám alatt közöltük. 73. Az öntudatlan állapot lehet elmebaj folyománya és mint ilyen állandó; de lehet az agy idegrendszernek csak ideiglenes tünete, amelyet külön-, féle alkalmi okok idézhetnek elő, büntetőjogilag mentő okul azonban mind a két esetben csupán akkor szolgálhat, ha miatta az akarat szabad elhatározási képessége megszűnt. Elítélés, mikor a Kúria az alsóbíróság részéről valónak elfogadott tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a vádlott cselekményét bár csökkent ellenállási képességgel, korlátozott akarati szabadsággal, de öntudatos állapotban, a cselekmény természetét, jelentőségét fölismerve, következményeit belátva követte el. (Kúria 1923 febr. 6. B I. 6531/1922. sz.) Indokok: ... Az öntudatlan állapot, amelynek címén az alsóbíróságok a vádlottat felmentették, lehet az elmebaj folyománya és mint ilyen állandó; de lehet az agyidegrendszernek csak ideiglenes tünete, amelyet különféle alkalmi okok idézhetnek elő, büntetőjogilag mentő okul azonban a törvény szerint mind a két esetben csupán akkor szolgálhat, ha miatta az akarat szabadelhatározási képessége megszűnt. Az első eset kizártsága a jelen esetben nem vitás. Az utóbbi esetre vonatkozóan azonban az elsőbíróságok ÚÍZ\ találták, hogy a vádlott némi terheltsége, ideggyengesége, vérszegénysége, szerelmi csalódása miatt oly erős izgatottság hatása