Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 16. kötet (Budapest, 1924)

64 Büntetőjogi Döntvénytár. bántalmazásnak, nagy vagyoni kárnak teszik ki magukat. E nagy és az ellenség eljárását ismerve, közvetlennek is mondható veszélyt elkerülendő, mint kisebb rosszat, tűrték, hogy értékes ingóikat a vádlott és fegyveres kísérői önkényesen elvegyék. Ezek alapján a kir. Kúria a kir. törvényszéknek ahhoz a jogi felfogásához járult, hogy a vádlott által teremtett, a sértettek akaratát lenyűgöző helyzetben is lényekben megnyilatkozó fenyegetés a Btk. 350. §-ának tényálladékához szükséges fokot messze felülmulta és a sértettek egyéni viszonyai közölt a Btk. 353. §. 1. pontjában körülírt nagyfokú veszélyességet jelentő fenyegetés mértékét teljesen kitöltötte . . . = A zsarolással anyagi halmazatban a hűtlenség bűntette is megállapíttatott. — L. a jelen kötetben 12. és 43. sorszámok alatt közölt határozatokat is 71. A Bp.-nak a kártalanításra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely szerint a Kúria a kártérítési igényjogosultságnak csupán elvi megállapítására nézve tehetne kijelentést. (Kúria 1923 ápr. 10. B I. 135/1922. sz.) A kir. Kúria: A kérelmet elutasítja. Indokok: K. Miklós ellen az 1920:111. tc. 4. §-ába ütköző bűntett miatt bűnvádi eljárás volt folyamatban, melynek során le is volt tartóztatva; most azon az alapon, hogy a kir. ítélőtábla őt (azért, mert vádlott cselekménye az elkövetés idejében büntetendő cselekményt nem képezett) jogerősen felmentette s így a letartóztatást ártatlanul szenvedte, kártalanítás iránt kérvényt adott be, azonban a kir. törvényszékhez később beadott kérvényében kijelentette, hogy ő erkölcsi rehabilítása érdekében megelégszik azzal, ha a bíróság kártérítési igényjogosultságát elvileg megállapítja. Minthogy a Bp. XXXI. Fejezetében foglalt szabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy a kir. Kúria ilyen elvi kijelentés tételére hatáskörrel bírna, a mi kitűnik a Bp. 580. §-ából, mely a kártalanítás megfelelő pénzbeli kárpótlásból áll, s minthogy az ezen fejezetben szabályozott eljárás a bűnügyben hozott megszüntető vagy felmentő határozat jogi erejét nem érinti, s a Bp. 580. §. harmadik bekezdésében jelzett, az erkölcsi sérelem elenyésztetését célzó intézkedésnek is (t. i. a lapokban való közzétételnek) előfeltétele a kártalanítást megállapító határozat, a mi a kért keretben perjogilag ki van zárva: a kérelmet el kellett utasítani.