Lengyel Aurél (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 15. kötet (Budapest, 1923)

Büntetőjogi Döntvénytár. 73 döntvény szerinti magyarázata mellett a törvény alkalmazása esetleg az anyagi igazság érdekeit sérthetné, minthogy ez az ellenvetés e törvénynek majdnem összes rendelkezései ellen hasonló joggal tehető, annál kevésbé vonható le az a következtetés, hogy a törvényt nem lehetne, sőt nem kellene úgy magyarázni, mint ahogyan azt a jogegységi tanács magyarázza, mert a néptörvény 14. §-a módot nyújtott és nyújt arra, hogy kegyelemért folyamodhassanak és különös méltánylást érdemlő körülmények esetében kegyelemben részesíthetők legyenek olyan egyének is, akik nem esnek e törvény alá. Tekintettel mindezekre a kir. Kúria jogegységi tanácsa a felvetett elvi kérdést a rendelkező rész értelmében döntötte el. Kelt Budapesten a m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 1922. évi április hó 7. napján tartott ülésében. Hitelesíttetett a m. kir. Kúria büntető jogegységi tanácsának 1922. évi április hó 21. napján tartott ülésében. * * = A Kúria jogegységi tanácsúnak. 9. sz. büntető döntvényét a BDtár XV. 20. szám alatt közöltük. 39. /. Azok a jogok, melyeket a Btk. 92. §-a a rendes büntetés enyhítésére nézve, a Btk. 66. §-a pedig a kísérlet enyhébb büntetésére nézve megadott a bírónak, feltételeikre nézve egymástól teljesen függetlenek. A Btk. 92. §-ánál az egyéni bűnösség csökkent volta vonja maga után az enyhítést, a Btk. 66. §-ánál ellenben az a döntő, hogy a kísérleti cselekmény a bevégzés felé mekkora utat tett meg. Ha tehát súlyos a kísérlet tárgyilag, de a vádlott egyéniségében rejlő rendkívüli enyhítő körülmények forognak fenn: csakis a 92. §. alapján lehet enyhébb büntetési nemre átmenni; ha pedig a vádlott egyéniségében rejlő rendkívüli enyhítő körülmények nincsenek ugyan, de objektíve csekély súlyú a kísérlet, a Btk. 66. §-a ad jogot az enyhébb büntetési nem alkalmazására; végül kétszeres lefokozásnak akkor van